Bírságtörvény a láthatáron

A napokban szedik ízekre a képviselők a kormány új fogyasztóvédelmi elképzeléseit,  ugyanis hamarosan elfogadják az új, több jogszabályt is kiváltó fogyasztóvédelmi törvényt. A magyar vállalkozók úgy vélik, a jelen elképzelések szerint „bírságtörvény” születik.

Drágulást hoznak a kormány új fogyasztóvédelmi elképzelései, mivel a vállalkozások adóként kezelik majd a horribilis méretekben elképzelt hatósági bírságokat, amelyek beépülnek a fogyasztói árba – tartalmazza az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkaadói oldalának több szakmai szervezettel közös álláspontja, melyhez immár a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is csatlakozott.
A törvénytervezetben leginkább az árbevételhez igazodó új büntetési rendszert érzik fájó pontnak az egyébként is több sebből vérző hazai cégek. A jövőben ugyanis ugyanazért a vétségért nagyobb – akár milliós nagyságrendű – összeget fizetne az a vállalkozás, amelyiknek bizonyítottan több pénz folyik be a kasszájába, mint gyengébben teljesítő versenytársának – függetlenül az elkövetett hiba súlyától. A teljes munkaadói oldalt képviselő álláspont szerint a bevétel alapján kiszabott büntetés ötlete nemcsak az uniós elvárásokkal ellenkezik, hanem alkotmányellenes is.
A fogyasztóvédelmi vétségek 35 százaléka ráadásul a gyártó hibája, s nem a kereskedőé, az emiatt kiszabott bírságokat ugyanakkor a boltos a polgári jog szabályainak megfelelően továbbhárítja a beszállítóra. Így az eltúlzott bírságok valamennyi beszállítónál gondot okoznak majd. Nem nehéz megjósolni, hogy a legkisebb hiba miatt kiszabható hatszázezer forintos szankció először a kis- és közepes méretű termelőket teszi tönkre – véli az OÉT. Ennek egyik következménye az lesz, hogy az újabb sarcokat nyögő kicsik a munkavállalókat lesznek kénytelenek utcára tenni, ha pedig nem, akkor súlyosabb lesz a dolgozók felelősségre vonásának gyakorlata. A kevésbé tőkeerős beszállítók ezután végleg kiszorulnak a kereskedelemből, ami azért is sajnálatos, mert a nemzetközi láncok évi 25-30 milliárd forintos értékben most is szállítanak magyar termékeket külföldi egységeikbe. Így azonban ez a lehetőség leépül.
A kereskedelmi vállalkozások árrése a teljes árbevételnek átlagosan a harminc százaléka, az árubeszerzésen kívül ebből kell fedezni minden kiadást, a munkaerő költségeitől kezdve a beruházásokig. Ha a jövőben ilyen aránytalan bírsággyakorlat jelenik meg hazánkban, az megfontolásra készteti a befektetőket is – hívta fel a figyelmet az OÉT. A kereskedelemben ugyanis a jelenleg kétezermilliárd, a feldolgozóiparban ötezermilliárd forinttal jelen lévő cégek már így is sérelmezik az uniós szinten kiemelkedően magas adózási környezetet. Az is szemet szúrt a magyar cégeknek és a külföldi láncoknak, hogy a téli Csillagszóró razzia során kivetett büntetések másfélszeresét szedték be már tavasszal is, a Kikelet hadművelet során.