Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke úgy fogalmazott a Semmelweis Egyetemen (SE) tartott tegnapi fórumon, hogy a helyzet kritikus, néhány éven belül nem lesz, aki vért vegyen, tisztába tegye a beteget, injekciót vagy gyógyszert adjon. Szerinte valójában nem néhány ezer – mint ahogy azt hallani lehetett eddig –, hanem tízezernyi szakdolgozó hiányzik a rendszerből. Arra a kérdésre, meddig várnak, s mit lépnek, ha a kormány nem teszi meg a szükséges lépéseket, Balogh Zoltán úgy felelt: egyelőre várnak, a nyomásgyakorlás radikálisabb eszközein csak később van értelme elgondolkodni.
– Az orvoshiánynál is súlyosabb gond, hogy nincs elég ápoló – erősítette meg Tulassay Tivadar, az SE rektora. A fórumon elhangzott: az ápolók közül is sokakat foglalkoztat a külföldi munkavállalás lehetősége. Egyre többen beszélnek idegen nyelvet – főleg a főiskolát végzettek –, így könnyen Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra kerülhetnek. Bruttó kilencvenezer vagy nettó több százezer forintos fizetés – ők eközött választhatnak.
*
Nem csak a külföldre történő elvándorlás jellemző. Sokan itthon maradnak, de pályát változtatnak, s a legkülönfélébb munkakörökben – például bolti eladóként vagy titkárnőkét – folytatják, kicsit jobb fizetésért – mondta egy felszólaló. Elöregedik a szakma, nincs utánpótlás, egyre kevesebben jelentkeznek a képzésekre. Egy összesítésből kiderül: OKJ-s szakképzettséget tavaly – nappali és levelező tagozaton – 1397-en szereztek, míg 2001-ben még 3550-en. Ráadásul a frissen végzettek közül csak nagyon kevesen helyezkednek el betegágy mellé. Elhangzott az is, hogy az Erdélyből, Szlovákiából „importált” dolgozók közül sokan visszatérnek hazájukba – ahol már többet kereshetnek, mint Magyarországon.
– A különösen nagy megterhelést jelentő intenzívellátásban a legsúlyosabb a létszámgond, pedig ott közvetlenül emberéletek múlnak azon, hogy van-e elegendő szakdolgozó – fogalmazott Gál János, az Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzívterápiás Klinikájának vezetője, aki hét évet töltött külföldön. Hozzátette: kutatások bizonyítják, hogy minél több ápoló dolgozik egy intenzív osztályon, annál kisebb a halálozási arány. Hangsúlyozta: külföldön sehol nem látott olyat, mint Magyarországon, hogy az ápolók a műszak végén ülve elalszanak, olyan fáradtak. Jákó Kinga, a Semmelweis Egyetem orvos-igazgatója elmesélte, hogy nemrég százezer forintra büntette őket az ÁNTSZ, mert nem tudtak minden műszakban szakképzett ápolót biztosítani, pedig az a minimumfeltételek szerint kötelező.
A hatóság emellett felszólította az egyetemet, hogy biztosítsa a szükséges dolgozói létszámot. Na de hogyan és miből? – tette fel a kérdést. Hiába hirdetik az álláslehetőségeket, nincs jelentkező.
Az Egészségügyi Minisztérium felső vezetői halaszthatatlan elfoglaltságuk miatt nem vettek részt a tegnapi fórumon.
Fidesz: Számoljon el a kormány! A Fidesz felszólította a kormányt, hogy számoljon el az elmúlt másfél év egészségügyi kiadásaival. Mikola István tegnap úgy fogalmazott, jelentős pénzek vesztek el.
A párt szerint az egészségbiztosítási pénztárak megalakítására, a vezérigazgatók kinevezésére, reklámkampányokra, tanácsadói díjakra 1,5 milliárd forintot költött a kormány – immár feleslegesen.
Budai Bernadett kormányszóvivő erre közölte: Mikola állításainak kilencven százaléka nem igaz. Szerinte csak a 123 millió forintos kommunikációs kiadással lehet számolni, a többi befektetett pénzt visszakapja az állam.
origo.hu
Gulyás Gergely: A 2025-ös már az új gazdaságpolitika költségvetése
