Elvérzett hétszáz kis bolt

Tavaly hétszáznál is több – ötven négyzetméter alatti területtel rendelkező – bolt húzta le a rolót. A Nielsen piackutató adatai szerint a hagyományos „sarki fűszeres” bírja legkevésbé napjaink éles kereskedelmi versenyét. A cég legfrissebb felméréséből kiderül, hogy hazánkban tíz élelmiszerbolt közül hat sorolható az ötven négyzetméter alatti kis boltok kategóriájába, amelyek egyharmada mára kiszorult a piacról. Amíg ugyanis tíz évvel ezelőtt még 18 ezer „kicsit” tartott számon a Nielsen, addig legutóbb már csak 12 ezer ilyen üzlet szerepelt a felmérésben. A magyarok manapság a túlnyomórészt importárut kínáló, 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletekben költenek inkább – ilyenek a hiper- vagy szupermarketek, illetve a diszkontok. A piackutató megállapítja: míg ez utóbbi kereskedők piaci részesedése tavaly egyértelműen nőtt, addig a hagyományos kisebb-nagyobb szaküzletek forgalma csökkent az előző évhez képest.
A kisebb üzletek térvesztésének oka főként az, hogy árérzékennyé vált a lakosság, emiatt a háztartások kiadásainak legnagyobb része az alacsonyabb árat kínáló multiáruházak kasszájába vándorol. Míg 2004-ben az élelmiszer-kereskedelem 15,1 százalékát bonyolították a kis boltok, addig tavaly már csak a piac 11,8 százaléka jutott nekik. A legnagyobb forgalmú öt élelmiszer-csoportnál is kimutatható a hátrány – főként húsból és a sajtból adnak el napjainkban jóval kevesebbet a kicsik. Emellett már a háztartási vegyiárut sem a lakóhelyhez közelebb eső, ám drágábbnak tartott „sarki” üzletekben keresik a vevők. A vásárlási szokások átalakulásában az olcsóságnak és az akcióknak van nagy szerepe, s a magyarok igényei sok tekintetben eltérnek a nemzetközi átlagtól – állapítja meg felmérésében a Nielsen. Sörből, szénsavas üdítőből és gyümölcsléből viszont egyre több fogy a kis boltokban.
A Nielsen szerint az élelmiszer-bolt-hálózat – külföldhöz képest – ugyanakkor még mindig elaprózott Magyarországon: nálunk tízezer lakosra átlagban 21,3 üzlet jut.