Hiányosságok a külkapcsolati stratégiákban

A kormány és a Fidesz külkapcsolati stratégiáinak hiányosságairól, a határon túli magyar szervezetekkel, közösségekkel való kapcsolat elhanyagolásáról, illetve a Magyarország és Európa előtt álló legnagyobb kihívásokról nyilatkozott lapunknak Balázs Péter, hazánk első európai biztosa és Schöpflin György, az Európai Néppárt európai parlamenti képviselője.

Nem igazi stratégia sem a kormányzat, sem a Fidesz külkapcsolati stratégiája. A kormányzaté túl sok prioritást tartalmaz, hemzsegnek benne a célok, nem látszik pontosan, azoknak mi a sorrendje. A Fideszé egy pártprogram, általánosságok halmaza, kormányzati programnak semmiképp sem alkalmas – nyilatkozott lapunknak Balázs Péter. – Viszont ezekből a félkész anyagokból lehetne továbblépni egy valódi külpolitikai stratégia felé – tette hozzá hazánk első európai biztosa. Mint Balázs Péter fogalmazott, Magyarország kívülről nézve egy ország, úgyhogy annak egy célrendszere, értékrendje kell, hogy legyen, mint ahogy Svédországról mindenki tudja, akárki kormányoz, a környezetvédelem vagy az emberi jogok mellett fog kiállni. Balázs kifejtette, a stratégia attól válna nemzeti stratégiává, ha az Országgyűlés plenáris ülése elé kerülne. Ismeretes, a kormány által elfogadott külkapcsolati stratégia nem jutott erre a sorsra, amit az ellenzéki pártok nehezményeztek.
– Amivel a Fidesz előállt, az nem stratégia. Ez az, amit diplomáciának hívunk, ami a külügyminiszter felelősségi köre – hangsúlyozta Balázs Péter. A koszovói rendezés vagy a legutóbbi NATO-ülés kezelése a külügyminiszter napi tevékenységéhez tartozik, én ezt nem sorolnám a stratégia követelményei közé. – A stratégiának olyasmiket kell tartalmaznia, hogy miként javítjuk az ország biztonságát, miként növeljük gazdasági esélyeinket a külvilágban, mit akarunk a NATO-ban és az EU-ban – fejtegette Balázs, hozzátéve, a kormány stratégiája részben érinti ezeket a témákat, de nem tudja pontosan, hogy a napi végrehajtás szintjén mozog, vagy a saját kormányzati periódusában gondolkodik, vagy pedig onnan elemelkedve nyit a többi párt felé. – A stratégia több kormányzati periódust felölelő, pártok közötti nemzeti szövetség – szögezte le a volt EU-biztos.
– Ha a stratégia magába foglalja a külpolitikát, hogy milyen konkrét problémákkal állunk szemben, akkor a kormány stratégiája általánosságokból áll – vélte Schöpflin György. – Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a valódi helyzetet jól méri fel. Az egész világ egy óriási válság küszöbén áll, s ez nem tükröződik a kormány álláspontjában. Valamennyire a Fidesz stratégiájából is hiányzik ez, de persze nagyon nehéz naprakész stratégiát előállítani – közölte az európai parlamenti képviselő. Schöpflin szerint a legnagyobb ellenzéki párt reálisabban látja Magyarország mai helyzetét a világban, legalábbis azt, hogy hogyan cselekedjen egy kis-közép nagyságú állam Európában. – Magyarországnak nem annyira az elkövetkezendő öt-tíz év, hanem inkább öt-tíz hónap kihívásaival kell szembenéznie. Nagyon félek attól, hogy az amerikai gazdasági válság rövid időn belül be fog gyűrűzni Magyarországra, s a külföldi befektetők azt mondják, ez már nem egy megbízható ország – hangsúlyozta.
A határon túli magyarokkal való kapcsolattartásra kitérve Balázs Péter kifejtette, hogy a magyar–magyar párbeszéd, illetve a szomszédos országokban lévő magyar szervezetekkel való kapcsolat nem működik hatékonyan. – Nagy veszteség az ügy szempontjából, hogy nincs egy tekintélyes, komoly magyarok világszervezete. Ez nagyon elcsúszott egy furcsa, szélsőséges irányba, ami semmiképp nem nevezhető a világ magyarsága összefogó szervezetének – közölte. Schöpflin György elmondta, hogy az elmúlt évek intézményi változásai – a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) megszüntetése, illetve a Teleki Intézet átalakítása – mindenképpen gyengítették a külpolitika eszközrendszerét. – A Külügyminisztérium nagyon sok tekintetben saját belső erőforrásaira szűkül le. Én azt hiszem, mindenkinek jót tesz, ha más véleményekkel, elemzésekkel is találkozik – mutatott rá a néppárti EP-képviselő. Hozzátette, a HTMH-nak volt egy fontos funkciója, amelynek bedarálása teljes mértékben hátrányos. – A mai magyar kormánynak igazából nincs politikája a határon túli magyarok felé, ami mindenképpen hátrányos. Már csak azért is, mert valamiféle kapcsolat mindig fenn fog állni Budapest és a határon túliak között, és Budapestről ezt valamiféleképpen kezelni kell – szögezte le Schöpflin.