Leálltak az ENSZ gázai kamionjai

Felfüggeszti humanitárius tevékenységét az ENSZ a Gázai övezetben a hiányzó üzemanyag miatt – jelentette be az ENSZ plénuma előtt Angela Kane, a világszervezet főtitkárhelyettese. A tisztviselő szerint az izraeli és egyiptomi zárlat miatt egyre pokolibb állapotok uralkodnak a területen, Izrael viszont a Hamászt vádolja az üzemanyaghiány miatt.

2008. 05. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Izrael szerint mesterségesen kreálta a radikális palesztin mozgalom a mostani üzemanyagkrízist, ugyanis ők egymillió liter dízelolajat szállítottak a Nahal Oz átkelőhöz, amelyet a Hamász – tiltakozásul az izraeli zárlat ellen – nem vett át. A helyiek beszámolói szerint a Hamász képviselői saját használatukra vételeztek üzemanyagot, ám a lakosság körében nem tették lehetővé a megvásárlását. Az ENSZ Menekültügyi Ügynökségének (UNRWA) kimutatásai szerint március 18-án érkezett utoljára benzinszállítmány a területre, dízelolaj pedig április 2. óta nem jött Izrael felől. A lépések egy olyan folyamat részei, amelynek célja a radikális palesztin mozgalmak mozgásterének szűkítése a lakosság mindennapi szükségleteinek megvonásán keresztül. A Gázai övezet lakóinak 80 százaléka egyébként külföldi segélyektől függ. A Hamász arra szólította fel a lakosságot, hogy nagy tömegekben induljanak meg a határátkelők irányába, így kényszerítve rá Izraelt a vállalt humanitárius kötelezettségei teljesítésére.
Az ENSZ-gyűlés incidenssel ért véget. Líbia nagykövete, Dzsiadalla Ettali ugyanis náci koncentrációs táborokhoz hasonlította a Gázai övezetet. Ezen felháborodva Jean-Maurice Ripert, Franciaország állandó ENSZ-képviselője elhagyta a termet, őt több más nyugati ország nagykövete is követte.
A Palesztin Hatóság elnöke közben Washingtonban tárgyalt
George Bush amerikai elnökkel, vele együtt járt az Egyesült Államok első emberénél II. Abdullah jordán király is. Utóbbi hangsúlyozta az amerikaiak felelősségét a közel-keleti események kapcsán, míg Mahmúd Abbász leszögezte, Washington dolga nyomást gyakorolni az izraeliekre a békefolyamat újraindítása érdekében. A Washington Post amerikai napilap egyik cikke szerint egyébként Bush négy évvel ezelőtt titkos levélben engedélyezte a zsidó telepek fejlesztését a megszállt területeken. Washington tagadja a lap értesülését.
Az egy éve titkosan folyó izraeli–szíriai tárgyalások közben eredménnyel kecsegtetnek, Basár el-Aszad szíriai államfő ugyanis elismerte, az izraeli miniszterelnök a Golan-fennsík visszaadását vetette fel a béke érdekében. A megbeszélések török közvetítéssel folynak, ám el-Aszad szerint a sikeres megegyezéshez szükség van amerikai segítségre. „A jelenlegi washingtoni adminisztrációnak nincs jövőképe és nem érdekelt a békefolyamat folytatásában” – nyilatkozta a szíriai elnök az al-Vatan kuvaiti lapnak.
A brit Európai Reform Központ nevű agytröszt azt javasolta, az Európai Uniónak meg kell győznie az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy kezdjen el tárgyalni a Hamásszal. Szerintük a Hamász úgy válhat mérsékelt politikai erővé, ha az EU tűzszünetet sürget a radikális mozgalom és Izrael, valamint megbékélést a Fatah és a Hamász között.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.