Már a hazai ipar is behúzta a féket

Jelentősen lassult a magyarországi ipari termelés növekedése tavalyhoz képest, márciusban ugyanis a kiigazított bővülés csak 4,3 százalékot tett ki, míg februárban ugyanez csaknem tízszázalékos volt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett, korrekciók nélküli adatai szerint az idei tavasz első havában a termelés csupán 1,9 százalékkal haladta meg a tavalyi szintet, szemben a februári 9,8 százalékos növekedéssel. Ráadásul, az előzetes statisztikák arról tanúskodnak, hogy a havi változások szerint márciusban az ipari termelés nem érte el még a februári szintet sem. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított index ugyanis 2,6 százalékkal maradt el a második hónaptól, amikor még 2,3 százalékos növekedést regisztráltak.
A Bloomberg előrejelzése 7,8 százalékos kiigazított növekedést várt márciusra, több mint a felét annak, amit végül produkált a magyar ipar. Január–februárban még lendületben voltunk, ám szakértők szerint úgy tűnik, ez inkább egyszeri megugrás volt, mintsem egy hosszabb távú fejlődési irány kezdete. Schindele Miklós, a KSH illetékese a Reuters hírügynökségnek az adatokat kommentálva azt nyilatkozta: bár első látásra nagyon rossznak tűnnek a márciusi mutatók, de a magas bázist figyelembe véve már nem olyan borús a kép. Meglepőnek találja a friss KSH-adatokat Suppan Gergely, a Takarékbank közgazdásza is. Szerinte a legaggasztóbb a naptárhatástól megtisztított 4,3 százalékos, nagyon csekély bővülési mutató. Az elemző lapunknak kifejtette: a márciusi húsvéti szünet miatt ugyan várható volt, hogy a kevesebb munkanap miatt alacsonyabb bővülést produkálunk, de az éves szintű, kiigazított 4,3 százalékos eredmény akkor is komoly lassulást mutat. Az előző hónapok 15 százalékos exportbővülése után jelentős visszaesés mehetett végbe a kivitelben, ami szintén rontotta az ágazat teljesítményét. A romló külgazdasági viszonyok, leginkább a németországi konjunktúra is befolyásolja a magyar eredményeket – mondta Suppan. Emiatt a 2008-as évre a közgazdász fékezett, legfeljebb 6-7 százalékos ipari növekedést jósol hazánknak, ami mindenképpen alulmarad a tavalyi nyolc százaléktól. Szerényebbre fogta ezzel együtt az első negyedévi GDP-adatra adott szakértői előrejelzését is, a KSH mostani jelentésének ismeretében a korábbi 1,2 százalékos év/éves növekedés helyett már csak 1,1 százalékot vár.