Polgármester úr, sétáljunk egyet a budai Várban, nézzük meg, hol vannak azok a problémák, amelyek miatt sokan, fővárosiak, vidékiek és külföldiek is úgy érzik, a Vár ismét ostrom alatt áll! – fordultam Nagy Gábor Tamáshoz, aki fideszes politikusként tíz éve vezeti kerületét, a turisták fő célpontját, amelyet gyakran emlegetnek Magyarország kirakataként, Budapest legfőbb jelképeként. Azonban a hivatalos sablonszövegeken túl, ma egyre többször hallani olyan – vélhetően a konkurenciától, a szomszédos országokból származó – véleményeket is, hogy a hazánkba látogatóknak mindenképpen látniuk kell a budai Várat, egyszer. Mert aki látta, az legközelebb inkább Prágába, Pozsonyba, Krakkóba, Zágrábba kívánkozik.
Az I. kerületi polgármesteri hivatal gyönyörű, Kapisztrán téri épületéből indultunk a rendhagyó sétára, alkalmi idegenvezetőmnek pedig még a kapun innen, udvariasságot mellőzve kezdtem sorolni az embereket felháborító ügyeket: a mélygarázsépítésre hivatkozó befektetők Zsigmond-kori falbontását hatósági segédlettel, a kormány által ígért, de az önkormányzat megkerülésével tervezett tízmilliárd forintos várrekonstrukciót, a hatvanas években budai ifjúsági parkként üzemeltetett Várbazár folyamatos pusztulását, az újabb privatizációs javaslatokat, a Sándor-palotával szembeni terület, a Szent György tér esetleges lakóparki beépítését, a Várnegyedben árult bóvlik, nem ide illő matrjoska babák, életnagyságú Mozart-figurák, a vendéglátást rablási lehetőségnek tekintők térnyerését, a zenélő koldusokat, az egymás hegyén-hátán parkoló autókat, Budavár megannyi vérző sebét.
Útközben feltűnt, a polgármester mobiltelefonjával lefotóz minden elszáradt koszorút. – Ez nem hobbi, az utóbbi időben „leveszem” a kerület összképét, az itt élők hangulatát rontó dolgokat, legyen az szabálytalan közterület-használat, eltört információs tábla, akár régi koszorú vagy éppen egy graffiti.
A képeket rendre elküldöm az illetékes osztályvezetőnek, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. Ez persze nem oldja meg a nagy gondokat, az utak állapotát, a Mátyás-templom felújításának elhúzódását, de példát szeretnék adni: ha magunkénak érezzük a környezetünket, akkor mindenki tehet érte valamit. Az önkormányzat arra törekszik, hogy vonzóbb legyen a Várnegyed. A közeljövőben a Mátyás-templom előtti Szentháromság téren rendezzük a parkolás kérdését, megszüntetjük a most ott uralkodó kaotikus állapotot, évente 80 millió forintot költünk a vári lakóházak felújítására is. Az eredeti formájukban helyreállított homlokzatok, lábazatok, kapuboltozatok segítenek megőrizni a kerület történelmi jellegét és hangulatát – mutatott több, már elkészült munkára Nagy Gábor Tamás a Táncsics Mihály utcában, az Egyesült Államoktól 2010 után Magyarországra visszaszálló, hányatott sorsú Táncsics-börtön elé érve. Megjegyezte: az egykori József-kaszárnya sorsa nem az önkormányzaton múlik, de annak érdekében, hogy az épület sorsáról társadalmi egyetértés alakuljon ki, független, nagy nemzetközi elismertségnek és tiszteletnek örvendő személyiségeket kért fel, tegyenek javaslatot az ingatlan jövőbeni hasznosítására. A polgármester reméli, hogy a tekintélyes grémium véleménye mindenképpen meghatározó lesz, és állítja, az önkormányzat tarsolyában lapulnak még ötletek, hogy hogyan lehetne még hangulatosabbá, szebbé varázsolni Magyarország „kirakatát”. Példaként említette a Tóth Árpád sétány felújítását, amelynek folytatásaként a régi, lepusztult padokat úgynevezett „budavári” stílusúra cserélnék.
– Divat ma a Várat szidni, hogy itt nem történik semmi, de azt is látni kell, hogy az állam és a főváros segítsége nélkül az önkormányzat nem sokat tehet. Országgyűlési képviselőként kezdeményeztem, hogy készüljön egy vártörvény, amely egységes keretben, a műemléki szempontok figyelembevételével foglalkozna a Várral, egyebek között a műemlék lakások sorsával. A jogszabály megfelelő garanciát biztosítana mind az állam, mind az önkormányzat, mind az itt lakók számára. A tervezetről egy ideig folytak is tárgyalások, ám a kulturális kormányzat végül úgy ítélte meg, hogy egy ilyen törvénynek nincs értelme, az ügy elhalt. Egyébként szerintem a matrjoska babák árusítói vagy az utcazenészek okozzák a legkevesebb bajt. Bóvlit a világon mindenütt árusítanak, ezt megtiltani, akárcsak az itt élő emberek autózását, nem lehet – mondta, miközben éppen odaértünk egy tilosban parkoló dobozos kocsi elé, amelyen lovas túrát,
pusztai kalandot ígértek a turistáknak a kiaggatott kartonlapra ragasztott képek.
Közben korábbi panaszáradatom függőben maradt elemeire reagálva, a polgármester leszögezte: a mélygarázs építése miatt lebontott várfalhoz az önkormányzatnak nincs köze; mivel műemléki védettségű az érintett terület, a hatósági és értékvédelmi feladatokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látja el. – A Duna-part világörökségi látványát elcsúfító, láthatóan pusztuló történelmi emlék, a Várbazár felújításának fontosságára pedig már többször is felhívtam a kormányzat figyelmét. A kerület a bevásárlóközpont tervét végleg elvetve azt javasolja, hogy bontsák fel a korábbi hasznosítási előszerződést, kártalanítsák a befektetőt, és döntsenek egy új hasznosításról. A másik kulcsfontosságú kérdés a Palotanegyed, a Szent György tér és az egykori honvéd főparancsnokság épületének rekonstrukciója. Lassan egy esztendeje jelentette be a kormány, hogy e terület rendezésére tízmilliárd forintot fordít,
uniós forrásokból. Eddig még nem sok minden történt, de a budavári képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy döntött, ügyfélként részt kíván venni az eljárásban annak ellenére, hogy az önkormányzatot nemcsak az építésügyi eljárásból „felejtették ki”, hanem szakhatóságként sincs beleszólása a terület rendezésébe. Változatlanul indokoltnak és szükségesnek tartjuk, hogy a Palotanegyed rendezésére, fejlesztésére a kormány állami, valamint uniós pénzügyi forrásokat fordítson, de a testület továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy a Dísz tér és Szent György tér közötti területen közcélú szellemi-kulturális központ és közösségi tér alakuljon ki, az ottani épületrom felhasználásával – mondta a polgármester, hozzátéve: valóban felvetődött, hogy befektetők lakóparkot építenének, de erről az önkormányzatot senki sem tájékoztatta.
Emlékezetes, a miniszterelnök tavaly novemberben közölte: a 2006-os választási kampányban kötött Budapest-szerződés gyakorlatilag érvényét vesztette. A látszat kedvéért Gyurcsány Ferenc még bedobta: akcióterv lesz! Ennek része volt a „Budavár rekonstrukciója”. Bár a dolgok állása szerint ebből is annyi lesz, mint a kormányzati negyedből, a séta kellemes Budán, mindenkinek ajánlom. A Vár is olyan, mint a Suzuki, a miénk.
origo.hu
Vitray Tamás találkozott a Magyarországon kószáló medvével
