A tudomány ne legyen szolgálóleány

A tudomány ne legyen a politika szolgálóleánya, mert ez a diktatúrák sajátja, és ne fojtsák el a más értékeket valló műhelyek kutatásait – hangsúlyozta Fricz Tamás politológus, aki Schmidt Mária főigazgató mellett a XXI. Század Intézet tudományos igazgatójaként levélben tiltakozott Hiller István kultuszminiszternél, amiért 2002-ben indexre kerültek, és azóta nem kapnak kutatásaikra állami támogatást.

Joó István
2008. 06. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Húsz évvel a rendszerváltás után ideje volna megszüntetni azt az áldatlan gyakorlatot – magyarázta lapunknak Fricz Tamás –, hogy a politika befolyásolja a tudományt, méghozzá azzal a triviális eszközzel, hogy csak a számára kedves kutatóintézeteket finanszírozza, a számára nem kedveseknek pedig egy fityinget sem ad. A politológus, aki a mostoha sorsot hat éve viselő XXI. Század Intézet tudományos igazgatója, olyan új tudománypolitika kialakítását sürgette, amely biztosítja a társadalomtudományok autonómiáját. Hiszen ha a politika közvetlenül manipulálja a tudományos műhelyeket, a kutatás lényegét: szuverenitását, szabadságát veszi el. Ezzel szemben a politológus, tudományos igazgató szerint a különféle kormányoknak az ő értékrendjükhöz nem „passzoló” kutatóintézeteket is egy bizonyos mértékig támogatni kell, ha „a demokratikus értékeken belül vannak” és megfelelő szakmai szinten dolgoznak.
Közbevetésünkre, a nyílt levélben elismerték, hogy az Orbán-kormány sem volt mentes a kettős mércétől, Fricz Tamás leszögezte: „A rossz gyakorlatot a Horn-kormány kezdte el. Erre, mintegy válaszul, az Orbán-kormány is kiegyenlítette a számlát, ám később, közvetett formában, a nemzeti kutatás-fejlesztési programok keretében legalább eseti támogatásokat nyújtott az ’56-os és a Politikatörténeti Intézetnek is.” A XXI. Század Intézet tudományos igazgatója megállapította: miután hatalmon maradt a baloldali–liberális koalíció 2006-ban, folytatták ezt az általuk rossznak ítélt gyakorlatot, „ami már több, mint egy másik ciklus kormányának szóló visszavágás, ez már egy új – de a pártállamot idéző –, menthetetlen hozzáállás”. Fricz rávilágított, mindez azért is érthetetlen, mert mind a két szóban forgó intézet a rendezvényein, kerekasztal-beszélgetésein, konferenciáival a kiegyensúlyozott és plurális szemléletre törekedett és arra, hogy a tudományos nézeteket ütköztesse más-más nézetű emberek együttes szerepeltetésével. „Tesszük ezt úgy – fűzte hozzá –, hogy nem tagadjuk, sőt büszkén vállaljuk, hogy nemzeti, polgári és konzervatív értékeket vallunk magunkénak.” Fricz Tamás kérdésünkre, mit szól ahhoz, hogy a Politikatörténeti Intézet igazgatója, Földes György egyetértőleg nyilatkozott a nyílt levelükben foglaltakról, az ’56-os Intézet igazgatója, Rainer M. János azonban elzárkózó volt, a politológus azt felelte, jó volna, ha mindenki megértené a hosszú távú gondolkodás értelmét, azt, hogy fordulhat a kocka.

Százmilliók a kormánypártiaknak. Idén az ’56-os Intézetet fenntartó közalapítványt 160, a Politikatörténeti Intézet mögött álló alapítványt 250 millió forinttal támogatja az Oktatási és Kulturális Minisztérium – tudtuk meg a tárca sajtóirodájától.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.