Demonstrációkat kezdenek az egyes áruházláncok előtt a tejtermelők, amennyiben az azokkal kezdeményezett tárgyalások nem vezetnek eredményre, vagyis nem szorítják vissza kínálatukban az olcsó importot, amivel letörik a hazai árakat – derült ki a Tej Terméktanács tegnapi sajtótájékoztatóján. A tavalyi – drasztikus takarmányár-növekedést követő – pár hónapig tartó nyerstejdrágulás után, idén január óta csaknem húsz százalékkal csökkent a tej ára – mutatott rá Kovács János, a terméktanács újonnan választott, a feldolgozói oldalt képviselő elnöke. Elmondása szerint ebben elsősorban az unió kétszázalékos általános tejkvótaemelése, illetve a harmadik országba irányuló exporttámogatást megszüntető döntései voltak meghatározók. Emlékeztetett, hogy a terméktanács, illetve a szakmai szervezetek kérése ellenére e döntést – szemben például Németországgal – a magyar agrártárca megszavazta. Érdekességként említhető meg, hogy a csökkenő árak miatt éppen a németek folytattak az elmúlt hetekben ádáz küzdelmet az áruházláncokkal szemben, esetenként még attól sem visszariadva, hogy a földre öntsék tejkészletüket. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot az Európai Parlament (EP) néppárti képviselői is óvták attól, hogy megszavazza a bizottság indítványát. Glattfelder Béla fideszes EP-képviselő már a javaslat márciusi vitáján felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországnak nem érdeke a tejkvóta emelése. Rámutatott: a tejtermékek áremelkedésére a fogyasztók igen érzékenyen reagáltak, több országban 10-30 százalékkal csökkent a fogyasztás. A tej iránti kereslet visszaesésének másik oka az lehet, hogy a húsárak nem követték a többi élelmiszer áremelkedését, vagyis a vásárlók inkább a húsfélék felé fordultak. Egyebek közt – tette hozzá Glattfelder Béla – e tényezők következményeként csökkent Magyarországon is húsz százalékkal a tej felvásárlási ára. Ráadásul köztudott, hogy hazánk még a rendelkezésére álló kvótamennyiséget sem tudta kihasználni, amit végképp megakadályoz a kvótaemelés.
Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnökhelyettese mindezt számokban kifejtve rámutatott: a januári 94 forintos literenkénti felvásárlási ár mára 80 forint körülire csökkent. Mindez az önköltségek fedezését sem teszi lehetővé, a termelők az első félévet így nagyrészt ismét veszteségesen kénytelenek zárni. Véleménye szerint az utóbbi időben bekövetkezett árcsökkenésben leginkább a multinacionális áruházláncok a felelősek, mivel saját hazájukban magasan tartva az árakat, hazánkra öntik dömpingáron az ottani feleslegeket. Ezzel – mondta Istvánfalvi – kényszerhelyzetbe hozzák a magyar feldolgozókat is, akik kénytelenek belemenni a lehetetlen árharcba. Tájékoztatása szerint amennyiben a terméktanács által kezdeményezett tárgyalások nem vezetnek eredményhez, s az áruházláncok továbbra is cseh, illetve német feleslegeket terítenek a hazai piacon, úgy a tejtermelők tüntetéseket fognak szervezni a boltok elé. A demonstrációkon – tette hozzá – valószínű, hogy csak a termelők vesznek majd részt, tekintettel arra, hogy a feldolgozók közvetlen kapcsolatokat ápolnak az áruházláncokkal, így igen hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Istvánfalvi Miklós nagyon valószínűnek tartotta, hogy a tejtermelők demonstrálni fognak, de döntésükkel megvárják a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségében (MOSZ) zajló egyeztetések végeredményét is.
Amerikai jelentés az emberi jogokról Magyarországon: nem voltak visszaélések
