Az egészségügy elmúlt éve

Káosz, hosszabb várólisták, megduplázódott kórházi adósságállomány, erősödő elvándorlási szándék az orvosoknál – ezekkel a szavakkal értékelte az ellenzék az egészségügyi ellátórendszer elmúlt egy évét. A szaktárca szerint azonban a helyzet közel sem ilyen rossz, noha az elmúlt időszak intézkedéseinek korrekcióját még a miniszter is szükségesnek tartja.

Elkészült az egészségügyi ellátórendszer működéséről szóló minisztériumi jelentés. A kórházi struktúra tavalyi karcsúsítása óta a tárcának minden évben értékelnie kell a helyzetet. A dokumentum – amelyről tegnap az Országgyűlés egészségügyi bizottsága is tárgyalt – nem fogalmaz meg súlyos problémát, bár több korrekcióra, módosításra is javaslatot tesz.
Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint szükség van például a kórházi kapacitások elosztásának korrekciójára. Egyes helyeken ugyanis nem látnak el annyi beteget, amennyit lehetne, míg máshol hosszú várólisták alakultak ki, mert túl alacsonyan határozták meg az elvégezhető és finanszírozható teljesítményt. A tárcavezető megjegyezte azonban, hogy az intézmények egymás között – fenntartójuk beleegyezésével – jelenleg is átadhatják felesleges kapacitásukat. A járóbeteg-ellátáson is változtatni kell – tette hozzá a tárcavezető –, ezt a területet ugyanis nem fejlesztették úgy, ahogy a kórházi ágyszámcsökkentés miatt indokolt lett volna. A várólisták miatt is szükség van módosításra. Egy javaslat szerint ha valahol az országos átlagnál rövidebb ideig kell várni egy beavatkozásra, akkor ott nem utasíthatnának el az intézmény területén kívülről érkező betegeket. Egy másik elképzelés szerint az intézményi várólistán 60, vagy 90 napnál régebb óta várakozók – ha igénylik – más szolgáltatónál is szabadon elvégeztethetnék a beavatkozást. Ezzel az Egészségügyi Minisztérium reményei szerint csökkenhet a várólisták hoszszúsága.
A dokumentumban megjelennek olyan javaslatok is, amelyek egyfajta biztosítási reformot körvonalaznak. A szocialisták már a reformtörvény bukása után jelezték: nem tesznek le arról, hogy változtassanak a rendszeren. Az elképzelés szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár „kifizetőhelyből” előlépne valódi biztosítóvá, érdemi döntési jogköröket kapna. Dönthetne például arról, hogy mely szakrendelővel vagy kórházzal köt szerződést és milyen ellátásokra. „Szabad kezet kapna” abban is, hogy a szolgáltatást köz- vagy magánintézménytől vásárolja-e. Ehhez pontosítanák azt is, hogy mi tartozik az önkormányzatok ellátási kötelezettségébe és milyen szolgáltatásokat kell biztosítaniuk 10 ezer lakosonként. Az ellenzéki politikusok kritikusan értékelték az ellátórendszer elmúlt egy évét a tegnapi bizottsági ülésen. Pesti Imre, a Fidesz képviselője például azt mondta: az ágyszámcsökkentés óta káoszt látnak, egyre hosszabb várólistákat, megduplázódott kórházi adósságállományt és gyorsuló migrációs szándékot az orvosoknál. Szerinte bizonyos szakmáknál – például a gyermekgyógyászatnál és a szülészetnél – olyan ésszerűtlen volt a kapacitáscsökkentés tavaly, hogy az már az ellátást veszélyezteti. A legnagyobb hibának azonban azt tartja, hogy miközben a kormány igyekezett kiszorítani a betegek egy részét a fekvőbeteg-ellátásból, nem fejlesztette a járóbeteg-ellátást. Nagy Kálmán (KDNP) hangsúlyozta: miközben az egészségügyi vezetők a korábbi döntések egyik fő indokaként az egyenlő hozzáférés megteremtését említették, aközben ez nem teljesült, Észak-Magyarország még mindig szinte minden mutató tekintetében a legrosszabb helyen áll.
Kökény Mihály, az egészségügyi bizottság szocialista elnöke úgy reagált a kritikákra: ha változtatunk a struktúra szerkezetén, az a világon mindenhol vitákat, érdeksérelmeket vált ki. Racionálisabb igénybevétel mellett elindultunk egy szűkebb ellátórendszer irányába – tette hozzá.
Ismert: 2007 áprilisától 25,4 százalékkal csökkent az aktív kórházi ágyak száma, és 31 százalékkal nőtt a krónikus-rehabilitációs férőhelyeké.