Drogveszélyben a fiatalok

Tizedik évfolyamos korára ma már minden negyedik diák túl van az első droghasználaton – ez az országos átlag. Mindeközben a hazai kábítószerhelyzet súlyosbodik. A közoktatási intézményekben a prevenció, a családokban pedig a tolerancia, az őszinteség és a valódi beszélgetések teremthetnek a gyermek számára egészséges életet.

Bács-Kiskun és Veszprém megyében lakik az összes, csak drogkereskedői magatartás miatt gyanúsított személy több mint egyharmada, míg a kezelésbe vett fogyasztók száma Baranya, Veszprém, valamint Zala megyében a legmagasabb. A szociális tárca megbízásából készült legfrissebb, a 2007-es adatokat rögzítő kutatások arról is tanúskodnak, hogy a rendőrségi nyilvántartásba kerülő gyanúsítottak túlnyomó többsége – 71,2 százalék – városlakó, az összlakossághoz képest pedig különösen magas a megyeszékhelyen, és alacsony a községben élők aránya. Azokon a területeken, ahol az infrastruktúra lehetővé teszi a nagyobb forgalmat, jellemzőbb a kábítószer jelenléte. Jól példázza ezt, hogy a tiltott szerek fogyasztása Budapesten és az ország délnyugati régiójában a legelterjedtebb. A hazai kábítószerhelyzetet területi eloszlás szerint legutóbb 2006-ban vizsgálták, azonban az adatok nagyfokú eltérést azóta sem mutatnak, a drogfajták gyakorisága és a gyógyulni akaró fogyasztók kezelési helyei ellenben jelentősen változtak.
Az Országgyűlés kábítószerügyi eseti bizottságának legutóbbi ülésén is elhangzott, hogy súlyosbodott a hazai kábítószerhelyzet, és így – míg éveken keresztül a leggyakoribb kábítószerek sorában a marihuána volt az első, majd a speed, az ecstasy következett – 2008-ban már a kokain került a harmadik helyre.
Ezen adatok tükrében veszélyeztetettebbek a gyermekek is. Komoly figyelmeztetés a társadalom felnőtt korú része számára az az adat, ami szerint országos átlagban 10. évfolyamos korára ma már minden negyedik diák túl van az első droghasználaton. A budapesti 8–9–10. évfolyamon tanuló fiatalok körében végzett kutatás eredményei alapján a megkérdezett fiatalok 24,7 százaléka fogyasztott már életében valamilyen drogot. A kezeltek 46 százaléka szüleivel él, a gyermeküket egyedül nevelők és a rendezetlen családban élők (az összes család közel kétharmada) számának növekedése ugyanakkor a különböző szenvedélybetegségek, köztük a kábítószer-függőség kockázatát is magában rejtheti.
Mészáros Zoltán szociológus egy internetes fórumozók körében végzett kutatása tényként kezeli, hogy a kábítószerek fogyasztásával kapcsolatban a pszichikai függés egy olyan tudatállapot, amiben az ember a boldogság eredőjét találta meg, és ez „instant elővehető biztonságérzetet” ad az egyénnek abban az esetben, ha hozzáfér, de feszültséget okoz, ha megszerzésére nincs lehetőség. A szociológus felmérése szerint a családi viszonyok a beszámolók alapján a minta felénél normális, rendezett körülményeket sejtetnek, míg a másik felénél fellelhető kisebb-nagyobb deformitások voltak, amelyek leginkább a család felbomlásából vagy a szülők egymás közti rossz viszonyából eredtek. Azok körében, akik problémát érzékeltek családjukban, a legnagyobb gondnak a tolerancia hiányát és a kevés közös programot, őszinte beszélgetést jelölték meg.
Kopp Mária magatartás-kutató állapította meg azt korábban, hogy a népességcsökkenés legfőbb oka az értékvesztett, jövőkép nélküli társadalom. A kutató felmérése kapcsán rávilágított: az ország lakosságának 54 százaléka értékvesztett, jövőkép nélküli állapotban van, s ebben egyebek mellett ott rejlik az emberek rossz lelki állapota is. (A társadalom többsége, 70 százaléknyian mindazonáltal arra a kérdésre, hogy miként kellene szankcionálni a kábítószer-fogyasztást, a szigorúbb büntetést látja célravezetőnek.)
A már függő betegek ellátásában óriási problémát jelent az addiktológiai gonddal küzdő gyermekek és serdülők egészségügyi ellátása, amely mind az ambuláns, mind a fekvőbeteg-ellátás terén óriási hiányokkal küzd. 2006-ban a gyermekek és serdülők járóbeteg-ellátását elsősorban 36 gyermek- és ifjúságpszichiátriai gondozó, valamint néhány szakambulancia biztosította.