Elszabta számításait az angol ruhagyártó

Százhatvankét ember kerül utcára szeptemberben: a magas termelési költségek és a mind növekvő árfolyamveszteségek miatt  bezárja kapuit az angol tulajdonú Berwin Ruhaipari Zrt. várpalotai üzeme. A cég teljes kivonulással fenyeget, ha nem kap állami vagy önkormányzati támogatást.

2008. 06. 16. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bizony a csoda sem segíthet az egykor Vörös Október, később pedig az Elit Ruhagyár részeként működő várpalotai üzemen. Így az már biztos, hogy szeptemberben lehúzza a rolót a legnagyobb magyarországi férfi-felsőruházati gyártó százhatvankét embernek kenyeret adó várpalotai egysége. Mint azt Simon Péter, az angol tulajdonú Berwin Ruhaipari Zrt. HR-igazgatója lapunkkal közölte, még bíznak abban, hogy az üzemet a bezárás előtt a dolgozókkal együtt sikerül szakmai befektetőnek értékesíteni. Simon elmondta: az iparág versenyképességét a folyamatosan növekvő közterhek ítélték halálra, ezért voltak kénytelenek az üzem bezárása mellett dönteni. – Míg korábban „csak” a valóban olcsó, ám rossz minőségű kínai árukkal kellett versenyeznünk, mára már minőségi verseny is van.
A főként angliai piacra termelő céget az utóbbi hónapokban komoly árfolyamveszteség is érte: tavaly még 365 forintos fontárfolyammal kalkuláltak, ám jelenleg egy angol font csupán 305 forintba kerül, s ez tizenkét hónap alatt jócskán rontott a jövedelmezőségen.
Simon hozzátette: a Berwin budapesti, vásárosnaményi, nyíregyházi egységei és az ott dolgozó kilencszáz munkás állása egyelőre nincsen veszélyben, mivel ezeket az üzemeket a megrendelések eltartják. A szeptembertől munka nélkül maradó várpalotai dolgozók lehetőségeit firtató kérdésünkre az igazgató azt mondta, hogy jó részük betanított munkás, és a hazai textilipar sajnálatos és egyre rosszabb helyzete, valamint a közismerten alacsony mobilitási szokások valószínűleg tovább nehezítik a helyzetet. Tegnap a cég brit vezérigazgatója, Simon Berwin a Világgazdaságnak viszont már azt nyilatkozta: akár az összes magyarországi gyártókapacitást is felszámolhatják, ha a multivállalatnak a drasztikusan megemelkedett költségek ellensúlyozására nem sikerül állami vagy önkormányzati támogatást szereznie. Szavai szerint az eddigi tárgyalások során van némi ígéret a bér- és szociális költségek 25-35 százalékos támogatására.
A Berwin tizenöt évvel ezelőtt lépett a magyar piacra, 1992-ben vásárolta meg az Elit Ruhagyár Rt. üzemeit. A hetente 14 500 készterméket, elsősorban férfi-felsőruházati divatárut előállító és forgalmazó Berwin Ruhaipari Zrt. nemrég még öt gyárban – Dunaújvárosban, Budapesten, Várpalotán, Vásáros-naményban és Nyíregyházán – öszszesen 1650 embert foglalkoztatott. A dunaújvárosi gyárat 2005-ben zárták be, ekkor 240 ember került utcára. A Berwin áruinak 98 százalékát nálunk exportra készítik, s a vállalat kapacitásának másik felét a Kínában lévő üzemek adják. A társaság vezérigazgatója a Világgazdaságnak kijelentette: amennyiben nem sikerül állami támogatást kiharcolniuk, a teljes magyarországi kapacitást Kínába költöztetik.
A magyar textilipar hanyatlása már a rendszerváltáskor elkezdődött: a politikai és gazdasági változások következtében a korábbi igen jelentős, az akkori Szovjetunióba irányuló export ugyanis kiesett. A hazai termelésű textiltermékek belföldi fogyasztása pedig főként az import liberalizációja és a kezdetben igen magas infláció következtében beálló keresletcsökkenés miatt esett erősen vissza. A korábbi mintegy 190 üzemet tömörítő 42 állami vállalat, a szövetkezetek és a tanácsi tulajdonú kisebb üzemek egy része a spontán privatizáció áldozatává vált, míg több gyár külföldi beruházók kezébe került, s jó esetben tovább működött vagy működik. A Berwin nem az egyetlen külföldi tőkéjű társaság, amelyik a kedvezőtlen viszonyok miatt kivonul az országból. Európa legjelentősebb farmergyártója, a német Mustang GmbH ugyanis a lengyel és orosz után nemrég magyarországi üzemét is bezárta. Az 1992 óta működő marcali egységtől négyszáznál is több dolgozót küldtek el. Tavaly júniusban a zalaegerszegi Za-Ko
Zrt.-t, 2005 elején pedig a szombathelyi Styl Ruhagyárat s velük együtt több száz ember munkahelyét számolták fel. A még hazánkban működő cégeket piaci szakértők szerint a textilipari termelés globális szintű átrendeződése – a Távol-Keletre és a harmadik világ országaiba áttelepülő gyártás –, illetve a kedvezőtlen hazai gazdasági és adózási légkör kergeti el az országból.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.