Adósságcsapdában vergődnek a magyarok. Az idei első negyedévben már háromszázezer közelébe nőtt azoknak a száma, akik nem fizetik vissza határidőre a kölcsöneiket. Harminc százalékkal nőtt egy év alatt a lakosság hitelállománya, egészen pontosan 5769 milliárd forinttal tartozunk a bankoknak – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tegnap közzétett, április végi adatokat tükröző jelentéséből. Feltűnően megugrott a devizakölcsönök száma. Május elején már csaknem 3700 milliárdra rúgott a bankok nem magyar valutában jegyzett kinnlevősége, szemben az egy évvel korábbi, 2200 milliárdot némileg meghaladó értékkel. Ez lényegében azt jelenti, hogy a háztartások egy év alatt a korábbinál ötven százalékkal több devizahitelt vettek fel. Ezenkívül a forinthitelek nettó állománya az idei év áprilisának végén több mint 2109 milliárdot tett ki. Népszerű portéka lett tehát a létfenntartást fedező bankkölcsön, ám az, hogy ezzel együtt romlik a hitelből élők visszafizetési képessége, a PSZÁF szerint nem okoz gondot a bankoknak, sőt, egyre több lakossági kinnlevőséget minősítenek problémamentesnek.
Némiképp ellentmond az optimista megállapításoknak a Központi Hitelinformációs Rendszer nyilvántartása. Eszerint ugyanis az új lakossági mulasztások száma a tavalyi esztendőben átlépte a kétszázezret, amely így már több mint duplája az előző évinek, míg az idén az első negyedévben a lakossági feketelistára rekordszámú, vagyis 82 ezer darab új mulasztás került.
Aggodalomra adhat okot az is, hogy hazánkban az egy háztartásra jutó eladósodottság mértéke – a rendelkezésre álló jövedelem és az adósságszolgálati teher aránya – 13 százalék, ami jócskán az uniós átlag fölött van.
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péter újabb árulót talált!
