Innováció: esély a felzárkózásra

Csupán 2-3 százaléka a magyar vállalkozásoknak az, amely folyamatos, intenzív innovációt valósít meg, s körülbelül 20 százaléknál csak elemeiben lelhető fel a kutatás-fejlesztés (K+F), ami nagyon kevés – mondta Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a Magyar Tudományos Akadémián tegnap megrendezett konferencián.
Ismeretes, a makrogazdasági helyzet 2006–2007-ben nagyon kedvezőtlen volt az innováció szempontjából is: a növekedés lelassult, a belföldi kereslet lanyha volt, az állami beruházások csökkentek, az infláció nőtt, a tőkeáramlás egyenlege negatív lett. Ennek megoldására keresett válaszokat a Heti Válasz Kinőni Magyarországot című eseménye, neves előadók segítségével. Elhangzott: a magyar vállalkozások egyötöde végez innovációs tevékenységet elsősorban anyagi okokból, s ezzel az aránnyal hazánk az utolsó előtti helyen áll. Holott a nemzeti innovációs rendszer működése meghatározó szerepet játszik a gazdasági teljesítmény és a társadalmi fejlődés alakításában. A kilencvenes évek végén a GDP-arányos innovációs ráfordítások emelkedni kezdtek, s 2002-ben érték el az 1991. évi értéket. A kormányváltást követően azonban ismét visszaesés következett, és az ország csak a tavalyi évre tornázta vissza magát az évekkel ezelőtti szintre. A mai, egy százalék körüli érték még mindig mintegy fele az uniós átlagnak, ahol a cél 2010-re az, hogy a tagállamok a GDP-nek évente három százalékát fordítsák K+F-re. – A kívánt eredményhez eltökélt kormányzati döntés kell – véli a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke. Pakucs János szerint válaszút előtt áll az ország: vagy sikerül felzárkózni a fejlett országokhoz, vagy lecsúszunk a fejletlen államok szintjére.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt sürgette, hogy az Akadémia ismerje meg a nagyvállalatok, valamint a kis- és közepes vállalkozások kutatási, fejlesztési igényeit, és ezek a cégek is legyek tisztában a tudományos kapacitással. Bár, megjegyezte, hogy a magyarországi kis cégek reálisan főként csak arra törekedhetnek, hogy a nagyobb vállalatok beszállítóiként legyenek részesei a nemzetközi innovációnak. Az elnök szerint új források bevonásával kellene elérni, hogy az alaptámogatások fenntartásával együtt néhány területre koncentrálva a szakma legjobb magyarországi és külföldi kutatóit is megfizessék.