Az Országgyűlés tegnap este ellenszavazat nélkül fogadta el a magyar és az amerikai kormány között megköttetett, az ismert vagy feltételezett terroristák kiszűrésével kapcsolatos információcseréről szóló törvényjavaslatot. Mint arról korábban beszámoltunk, a jogszabály aggályos lehet emberi jogi és adatvédelmi szempontból, hiszen a Nemzetbiztonsági Hivatal magyar állampolgárok személyi adatait szolgáltathatja ki az Egyesült Államoknak. Cserébe ugyan hazánk lehetőséget kap arra, hogy az amerikaiak által fenntartott egyik legnagyobb, terroristák nevét tartalmazó adatbázishoz hozzáférhessen, szakértők szerint a most elfogadott törvény egyértelműen az Egyesült Államok érdekeit szolgálja. Iváncsik Imre, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár arról beszélt tegnap a parlamentben, hogy a törvény elfogadása nagyban elősegítheti azt, hogy Magyarország polgárai vízummentességet szerezhessenek az Egyesült Államokba. Az Országgyűlésben mindössze három fideszes képviselő tartózkodott, rajtuk kívül minden honatya támogatta a törvényt. Információink szerint a képviselők döntő többsége nem volt tisztában azzal, mire nyom igen gombot, ez lapunk érdeklődéséből is kiderült. Többen annak ellenére szavaztak igennel az ellenzék soraiból, hogy aggályosnak tartották a jogszabályt. Nem tartották ugyanis kizártnak, hogy a magyar kormány, illetve a nemzetbiztonsági szervek az általuk szélsőségesnek beállított magyar állampolgárokról megbélyegző adatokat adjanak ki az Egyesült Államoknak, különösképpen akkor, ha az illető oda szeretne utazni.
Ellenzéki képviselők indokolatlan távolmaradása miatt nem tudta a parlament többsége tegnap sem napirendre tűzni a Tibet mellett kiálló, Kínát az emberi jogok betartására felszólító országgyűlési határozati javaslatot. A Fideszből kilenc, a KDNP-ből pedig egy képviselő hiányzott a szavazásnál, köztük Orbán Viktor és Áder János. Úgy tudjuk, a legnagyobb ellenzéki párt frakcióvezetése mindazokat – így a Fidesz elnökét is – ötvenezer forintos pénzbírsággal sújtja, akik miatt meghiúsult a tibeti kérdés napirendre vétele, amelyet kizárólag a szocialisták elleneznek. A kormánypártiak állítólag nem a jelenleg hivatalos látogatáson Kínában tartózkodó Szili Katalin házelnök miatt szeretnék elhalasztani a határozati javaslat tárgyalását és elfogadását, hanem annak időzítésével vannak problémáik. Arra hivatkoznak, hogy a földrengés utáni gyász idején tisztelettel kell lenni Kína iránt.
Az Országgyűlés a NATO pápai stratégiai légi szállítóflottájának pápai bázisáról, valamint az ezzel összefüggésben Magyarországra települő NATO-erők állomásoztatásának engedélyezéséről döntött hétfőn egy, a megállapodást kihirdető törvény, valamint egy határozat formájában. A törvényt és a határozatot egyaránt 363 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadta el a Ház. Mindkét esetben a fideszes Wittner Mária tartózkodott. Az Országgyűlés ezzel felhatalmazást adott a kormány és a NATO közötti, a szövetség légi szállítását kezelő szervezetnek az ország területére településéről és működéséről szóló megállapodás kötelező hatályának elismerésére.
Az Országgyűlés elfogadta az „iskolai esélyegyenlőséget biztosító”, számos területet érintő törvénymódosításokat is, így a jövőben lehetőség lesz – egyebek mellett – az egységes óvoda és bölcsőde üzemeltetésére, az óvodáztatási támogatás bevezetésére. A képviselőház 213 igen szavazattal, 155 nem ellenében tartózkodás nélkül fogadta el a törvénymódosítást.
A Fidesz korábban jelezte, hogy az általa elutasított javaslat elfogadása esetén várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul.
A többség elítéli Magyar Pétert és a visszavonulását akarja