Fertőrákos és a burgenlandi Szentmargitbánya (St. Margarethen) sok mindenben hasonlít egymásra. A települések határában található kőfejtők még látták a római idők bányászait, a díszleteknek is beillő hatalmas mészkőfalak szabadtéri játékok helyszínéül szolgálnak. Szentmargitbánya kőfejtője nevezetes arról, hogy köveiből épült fel a bécsi Stephansdom, ám jelenleg az itt zajló nyári operajátékok (Opernfestspiele St. Margarethen) sikere miatt szerepel sokat az osztrák „Grand Canyon” a médiában.
A Kismartontól 12 kilométerre fekvő falu határában található kőfejtőt először a helyiek fedezték fel maguknak passiójátékok rendezésére, amelyeket jelenleg is, minden évben amatőr színészbarátaik előadásában a megtartanak. Operajátékokat először 1996-ban tartottak itt. A nyitás évében Verdi Nabuccóját rendezték meg a természetes kulisszák között, amelyet olyan nagyszabású operák követtek, mint az Aida és a Carmen. A természetvédelmi terület közvetlen határában található, a vadregényes és kissé fapados körülmények közé kezdetekben tízezres közönség látogatott el, tavaly nyáron már mintegy negyedmillióan voltak a fesztivállátogatók. Ám nem csak a kényelmi szempontok vezettek a helyszín komfortosabbá tételére. A terv alapötlete ugyanis az volt, hogy maga a helyszín és annak adottságai is erősebben beépüljenek a darabokba, a természeti környezet finom részletei észrevehetőbbé váljanak. S legfőképp: minden szempontból huszonegyedik századi körülményeket teremtsenek az operajátszásnak.
A szentmargitbányai kőfejtő szabadtéri arénájának átfogó kiépítésére az utóbbi két évben kilencmillió eurót fordított az Esterházy Vállalkozások – a beruházásban sem Burgenland tartománya, sem az osztrák állam nem vett részt. Az átépítések terveit Herwig Spiegl építész irányítása alatt álló bécsi építésziroda fiatal, de már elismert építészcsapata, az AllesWirdGut Architektur (MindenJóLesz Építésziroda) készítette el. Az építési munkálatok első fázisában, 2006-ban megépült a fogadóépület, egy tágasabb tér a fogadások részére, valamint az új szaniterépület – néhány éve még konténerek voltak. Emellett elkészült a művészbejáró, a VIP-részleg terasza, továbbá egy csendes, visszavonulásra alkalmas parkrész.
Az építkezések második fázisa az idei ünnepi játékok nyitányára, június 14-re készült el. Már a nézőtérhez vezető út is mintha meg lenne rendezve: csodás látvány tárul a látogató elé. A rézsűk mentén egy 330 méter hosszú rámpa vezet a kőbe vájt szakadékok felett. A művészek és a technikai személyzet a nézőközönségtől elválasztva, egy háromkarú acéllépcsőn jutnak el a kulisszák mögé. A gyerekeknek, a jövő operalátogatóinak is elkészült egy külön, 1500 férőhelyes nézőterű színpad. Ez a pódium nem csak opera-előadásokra, hanem koncertekre és más előadásokra is alkalmas. A nagyszínpad előtt 4500 fesztivállátogató fér el kényelmes székeken, s amennyiben a környezetvédők is áldásukat adják – a közelben fészkelő baglyok, a környék ürgepopulációja, valamint a kőfejtőben található különleges denevérfaj miatt – az Esterházy Magánalapítvány tervére, a nézőteret jövőre 5500 férőhelyesre bővítik.
Gyerekeknek 2001 óta játszanak operákat a szentmargitbányai kőfejtőben. Idén a bécsi komponista, Alexander Blechinger műve, a Max & Moritz kívánja megszerettetni a komolyzenét a kisebbekkel, tavaly ezt a missziót A varázsfuvola töltötte be. Az augusztus 24-ig tartó operajátékok nagyszínpadán a Traviatát negyven alkalommal játsszák, igen látványos kulisszák között: Manfred Maba díszlettervező ugyanis a párizsi opera nyolc emelet magas másolatát álmodta a színpadra. A fesztivált augusztus 29-én Paolo Conte koncertje zárja, sanzonnal, tangóval, dzsessz-szel.
Arról, hogy milyen hangulatú egy operaest a megújult szentmargitbányai kőfejtőben, a június 14-i nyitányon mély benyomásokat lehetett szerezni. Megadták ugyanis a módját a nyitógálának: a politikusokból, művészekből és közéleti személyiségekből álló kétezres VIP-közönség, valamint a több mint ezer főt számláló operabarátok előtt a lett mezzoszoprán, Elina Garancsa – a kétezres évek Vesszelina Kaszarovája – lépett fel. A világhír kapujában álló – a Metropolitan-ben, a Scalában vagy a párizsi operaházban ünnepelt – művésznőről kritikusok körében olykor dilemma: Garancsa valóban nagyon jó énekes-e vagy csak a kor követelményeinek megfelelve nagyon szép. Carmenjét látva és hallva azt kell mondani: ez is, az is.
Európai Szuperkupa
Feltámadt a BL-győztes, óriási meccsen lett Európa új királya
