Per alatt a magasabb tőkeilleték

Uniós jogba ütközhet a magyar illetéktörvény, s ha ez a közelmúltban indított eljárás során az Európai Bíróság előtt is bebizonyosodik, akkor a cégek által tőkeilleték címén befizetett többletösszegek visszajárhatnak a hazai társaságoknak, akár 2004 májusától is – tudta meg az mfor.hu internetes gazdasági portál. Az úgynevezett tőkeilletéket az európai jog szabályozza, mely szerint például egy cég megalapításakor az illeték nem lehet magasabb, mint a cég alapítási tőkéjének egy százaléka. Ez például egy 500 ezer forint jegyzett tőkével alakuló kft. esetében ötezer forint lenne. Az uniós szabályozással ellentétben azonban a magyar illetéktörvény szerint ugyanennek a cégnek 100 ezer forint illetéket kell fizetnie ahhoz, hogy a cégbíróság bejegyezze. Magyarán éppen hússzor annyit, mint amennyit a közösségi jog megenged. Az európai jog elsőbbsége miatt nálunk is az egyszázalékos szabályt kellene alkalmazni, mint ahogy 2004 előtt is százalékosan határozták meg a magyar cégilletéket, szemben a jelenlegi fix öszszegű eljárási illetékkel – véli az mfor.hu által megkérdezett ügyvéd.
Metzinger Péter bírósági úton próbálja bizonyítani, hogy uniós jogokba ütközik a hazai szabályozás. Amikor mindenki arról beszél, hogy a cégeket – különösen a kis- és közepes méretűeket – támogatni kell, adminisztratív és adóterheiket pedig csökkenteni, a magyar állam sokkal több illetéket szed be, mint amennyit szedhetne – érvel az ügyvéd. Az állam mindezt azzal próbálja indokolni, hogy a magyar cégilleték nem számít tőkeilletéknek, ami azonban az Európai Bíróság gyakorlata alapján helytelen álláspont.