Érthetetlen lemondás rázta meg a brit politikai életet. David Davis konzervatív politikus, az ellenzék belügyi szóvivője – brit politikai kifejezéssel élve: az „árnyék-belügyminiszter” – váratlanul bejelentette, hogy lemond alsóházi tagságáról, ezzel időközi választást kényszerít ki abban a választókerületben, amelyet eddig képviselt, és ezen a választáson újra indul mint konzervatív jelölt, ha a párt helyi alapszervezete hajlandó újból jelölni.
Elhatározását azzal indokolta, hogy olyan jelöltként akar fellépni, aki egész kampányát egyetlen ügyre építi: arra, hogy a jelenlegi munkáspárti kormány uralma alatt Nagy-Britannia lakossága fokozatosan elveszíti az évszázadok alatt kivívott szabadságjogait. Gordon Brown hajszálon múlt győzelme a vádemelés nélküli fogva tartás megengedett idejének 42 napra történő felemelése ügyében csak a legújabb lépés ebben a folyamatban, mondta Davis. Ugyanennek része a személyi igazolvány szándékolt bevezetése, a nyilvános helyeken működő megfigyelő tévékamerák nyakló nélküli elburjánzása, az állampolgárok magánéletébe való állami beavatkozás számtalan új megnyilatkozása.
David Davis bejelentése saját pártját éppúgy meglepte, mint mindenki mást. David Cameron, a Konzervatív Párt vezetője úgy nyilatkozott, hogy Davis lépése „bátor és teljesen egyéni döntés” – ami a politikai nyelvhasználatban azt jelenti, hogy meggondolatlan lépés, amellyel a konzervatív vezetőség nem ért egyet.
Davis ezzel a lépéssel nemcsak parlamenti jövőjét tette kockára, hanem azzal is számolnia kell, hogy ha újra megválasztják, nem kap helyet az árnyékkormányban. A liberális demokraták közölték, hogy nem állítanak ellenjelöltet vele szemben, és lehet, hogy a Munkáspárt sem, mert a kormány nem akarja kitenni magát egy megalázó választási vereségnek. Ha azonban a helyi konzervatívok akár a pártközpont nyomására, akár helytelenítésük jeléül mást jelölnek, akkor könnyen lehet, hogy David Davis független jelöltként vereséget szenved. A média megfigyelői nem tudnak magyarázatot adni döntésére, hiszen az ellenzék amúgy is elkeseredett harcot vívott a 42 napos törvényjavaslat ellen, amelyet a Lordok Háza csaknem bizonyosan elvet jelen formájában. A tory politikus lépése egyéb magyarázat híján üres gesztuspolitikának, vagy Cameronnal szembeni kihívásnak látszik.
Feltámadt a BL-győztes, óriási meccsen lett Európa új királya
