A felek egyrészt egy 2003-as egyezmény meghosszabbításáról állapodtak meg, amely szerint a Külügyminisztérium öt határon túli magyar diák képzését segíti évi húszmillió forinttal a CEU-n. Másrészt egy olyan háromoldalú, Göncz szavai szerint „demokráciatámogató” együttműködésről rendelkeztek a tárca, az OSI és a CEU között, amely Délkelet-Európában, illetve az Európai Unió keleti szomszédságpolitikájának országaiban, a posztszovjet térségben járul hozzá a helyi vezetők továbbképzéséhez a demokratikus intézményrendszer működtetése terén. A külügyminiszter konkrétumként a koszovói helyi vezetők képzését említette, és lapunk kérdésére elárulta, hogy egy 100 millió forint keretösszegű programról van szó.
Soros György kiemelte: a CEU-ra a legkülönbözőbb országokból olyan hallgatók is érkeznek, akiknek vízumra van szükségük, a tárca pedig segít ebben. Az alapítványáról éppúgy, mint tőzsdei manővereiről és politikai szerepéről is ismert budapesti születésű amerikai milliárdos lapunk kérdésére, hogy miként vélekedik Magyarországnak az éltanulói szerepből sereghajtóvá válásáról, azt mondta, hogy nem nagyon tud nyilatkozni erről, mert mostanában nem annyira követi a térségbeli fejleményeket. Soros egyébként úgy véli, hogy a kibontakozó gazdasági világválságnak az ország passzív szemlélője lesz, annak gócpontja az Egyesült Államok és Nagy-Britannia. Szerinte az alternatív energiaforrások és a takarékosság a növekvő energiaárak nyomása miatt kerülnek előtérbe.
Feltámadt a BL-győztes, óriási meccsen lett Európa új királya
