Nem bölcső, hanem vitorlások ringatták csecsemőkorában – a most tizenhat éves Zac Sunderland hajós családba született. Ilyen előzmények után nem meglepő, hogy az amerikai fiatalember a nyarat diáktársaival ellentétben nem ejtőzéssel, vagy nyári munkával, hanem rekordfelállítási kísérlettel tölti: a világ legfiatalabb hajósaként próbálja egyedül körbehajózni a földet. Hét végén indult útnak a kaliforniai Marina del Rayből és tervei szerint 12-18 hónap múlva pillantja meg újból szülőföldje partjait. Útja a Marshall-szigetek, Tarawa, Kiribati, Ausztrália északi partvidéke, Mauritius, Dél-Afrika, Dél-Amerika és Trinidad mellett, a Panama-csatornán át vezet majd egy tizenkét méter hosszú vitorláson.
A családi segítséggel spórolt pénzéből vásárolt Islander 36-os típusú bárkát hajóépítő apjával közösen alakították át a túrára. Nem készültek el a startra mindennel, ezért Zac internetes naplójának legfrissebb, amerikai idő szerint kedden közzétett bejegyzése szerint megállt a Catalina Island-i Emerald Bayben, ahol új horgonyt szereltek az Intrepid (Rettenthetetlen) nevű egységre, és vízhatlan burkolattal látták el a fedélzetre szerelt kamerákat. Az ifjú skipper kedden hajnalban vitorlát bontott, és továbbindult Majuro felé előbb harmatgyenge, utóbb tizenkét csomós szélben.
Zac Laurence Sunderland hét gyermeke közül az elsőként látta meg a napvilágot. Miután hazavitték (ami az ő esetükben egy bárkát jelentett) a kórházból, ismerőseik az örömhírt a vitorlás rádióján keresztül hallhatták meg. Egész eddigi életét a vízen töltötte, iskolába nem jár, tanulmányait magánúton végzi. Már tizenhárom évesen kapitányi feladatokat látott el, eddig összesen 15 ezer tengeri mérföldet tett meg. Jártas a navigálásban, a kötélzet kezelésében, a motorszerelésben, a hajótest felújításában, tengerészeti tudását azonban most akkora próbának teszi ki, amely miatt még sokat látott apja is aggódik.
A magányos vízi túrákon az egyik legnagyobb kihívás a tenger folyamatos fürkészése, hiszen aludni is kell néhány órát. A feladatot kettős rendszer látja el, az egyik egy RayMarine radar. A csúcstechnológiás készülék ötpercenként pásztázza 360 fokos szögben a vízfelszínt és minden tereptárgyat képes észlelni. Ha valamit bemér, akkor azonnal hangjelzéssel riasztja fel a szendergő tengerészt. A másik eszköz egy – minden nagyobb óceánjárón kötelezően meglévő – AIS radar, amely rádiójeleken küldi és fogadja a hajók adatait. Nemcsak azt, hogy a közelben milyen egységek tartózkodnak, hanem azt is, mekkorák, mennyi a sebességük, merre haladnak, mi a nevük. Teljes biztonság nem létezik az óceánon, a sokat tapasztalt – csaknem ötvenéves – Ken Barnes például hasonló felszereltségű, de Zacénél nagyobb, 44 láb hosszú kétárbocosával 2006 őszén a föld megállás nélküli megkerülése közben a Magellán-szoros bejáratánál hatalmas viharba került. Elvesztette mindkét árbocát, a hajó kormányozhatatlanná vált, a vitorlás motorja felmondta a szolgálatot, élelme és egyéb készletei eláztak. Három napig hánykolódott a nyílt vízen, míg végül kimentették. Zac Sunderlandnek az elemeken kívül az emberektől is tartania kell: bár a túrát békés útvonalra tervezték, előfordulhat, hogy kalózok támadják meg. Ilyen esetekben az ifjú felfedező megpróbál kitérni a barátságtalan látogatók elől. Sunderland David Dicks 1996-os rekordját készül megdönteni, az ausztrál fiatalember tizennyolc évesen hajózta körbe a világot.
Feltámadt a BL-győztes, óriási meccsen lett Európa új királya
