Tovább pörög az inflációs spirál

Még az egy hónappal ezelőtti várakozásokhoz képest is jelentősen romlottak a hazai kamatkilátások és az inflációs várakozások, így mégsem érnek véget a Magyar Nemzeti Bank kamatemelései – derül ki a Reuters hírügynökség legfrissebb felméréséből, amely valószínűsíti, hogy a monetáris tanács hétfői ülésén ismét szigorítani kénytelen a jegybank, így az irányadó kamatok tartósan magasak lehetnek. A felmérésben részt vevő elemzők túlnyomó többsége újabb, 25 bázispontos kamatemelést vár, így az alapkamat 8,75 százalékra emelkedne. A lépést annak ellenére valószínűsítik elemzők, hogy még néhány héttel ezelőtt is szinte biztosra vették, hogy májusban lesz az utolsó szigorítás. Az elmúlt hetek adatai és piaci fejleményei azonban itthon és külföldön is erősen emelkedő inflációs nyomásra utalnak, amelyre több jegybank is a kamatemelések kilátásba helyezésével válaszolt. Az ismételt szigorítás még az erős forint, és az utóbbi hónapok 100 bázispontos kamatemelései ellenére is elkerülhetetlennek látszik, egyrészt az energiaárak folytatódó emelkedése, másrészt a hazai kedvezőtlen inflációs adatok miatt. A Reuters felmérése szerint a piaci elemzők hat és fél százalékos éves drágulási ütemet tartanak reálisnak, ami lényegesen magasabb a pénzügyminisztériumi terveknél. A kilátások rövid távon is rosszul festenek: az infláció amúgy is nehézkes fékeződése májusban elakadt, és becslések szerint júniusban sem várható kitörés a hétszázalékos szintről.
A piac úgy látja, hogy idén még tartható a kormány által kitűzött négyszázalékos GDP-arányos államháztartási hiánycél, de jövőre már nagy valószínűséggel letérünk a felzárkózási (konvergencia)programban lefektetett hiánypályáról. A jövő évre tervezett 3,2 százalékos deficitcéllal szemben ugyanis 3,6 százalékos a szakértői előrejelzések átlaga, vagyis a piac erősen kételkedik a kisebbségi kormány költségvetési szigor fenntartásával kapcsolatos ígéreteit illetően. – Felfelé módosul az inflációs pálya, a hazai alapkamat pedig lényegesen magasabb szinten ragadhat be a régió többi országához képest – vélekednek az elemzők. Ez valóban reális eshetőség, hiszen Csehországban és Szlovákiában négy százalék körüli szinten állnak az irányadó ráták, s még Lengyelországban is hat százalék alatti a jegybanki alapkamat.