Veszteséges volt tavaly a jegybank

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) 2007-ben 16,6 milliárd forint vesztesége képződött, a 2006. évi 14,6 milliárd forint nyereséggel szemben – adta hírül tegnap a távirati iroda. A 2006-hoz képest 31,2 milliárd forinttal alacsonyabb eredmény döntően a devizaárfolyam-változásból származó nyereség csökkenésével magyarázható a jegybank jelentése szerint. Míg 2006-ban kiemelkedően magas, 66,4 milliárd forint nettó nyereség származott a devizaárfolyam-változásból, addig tavaly ez 9 milliárd forintot tett ki. Lapunk az iránt érdeklődött a jegybanknál, hogy a tavalyi veszteséget ki kell-e pótolnia a magyar költségvetésnek. Az MNB sajtóosztályának tájékoztatása szerint a 2007. évi veszteségre a jegybank 31,5 milliárd forintos eredménytartaléka nyújt fedezetet.
Mint azt lapunknak Boros Imre pénzügyi szakember már több alkalommal is kifejtette: a jegybankról szóló törvény megváltoztatására lenne szükség annak érdekében, hogy a társadalom számára is ellenőrizhetők legyenek az MNB lépései. A szakember szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelenleg csupán az MNB intézményi gazdálkodását ellenőrizheti. Minden egyéb tevékenységbe, pénzügyi műveletekbe a számvevők nem láthatnak bele még utólag sem. Boros Imre úgy látja: azonnal életbe kellene léptetni az ÁSZ-nak azon jogát – kezdetben esetleg egy nemzetközi auditorcéget is bevonva –, hogy minden, az MNB által végzett műveletet auditáljon. Emellett elengedhetetlen az is, hogy az ÁSZ 1986-ig visszamenőleg megismerje a bank teljes működését, hiszen feltétlenül tudnia kell a bekövetkezett események okát. Ám az MNB működését nemcsak az ÁSZ-nak kellene átlátnia, hanem az Országgyűlés költségvetési bizottságának is, amelyet fel kellene vértezni egy nagyon komoly szakértői gárdával – véli Boros Imre.
A jegybank veszteséget közlő tegnapi jelentés áttekinti a tavalyi legfontosabb makrogazdasági folyamatokat is, és megállapítja: a jegybank 3 százalékos középtávú célján egész évben kívül maradó infláció döntően az MNB hatókörén kívül eső tényezőkkel magyarázható. A költségvetési kiigazító intézkedések részeként megjelenő adó- és áremelések mellett az év második felében az olaj- és élelmiszerárak gyors ütemű globális növekedése is éreztette hatását. A jegybanktörvény változása miatt az éves jelentésről a megszűnt közgyűlés helyett a részvényes, azaz a magyar kormány képviselője dönt.