Átírnák a könyvelést

Vaskos pozitívumot mutat a január–februári külkereskedelmi mérleg, nagy kérdés, hogy az azóta bekövetkezett forinterősödés lerontja-e az összképet. A kereskedők elébe mennének ennek, és szeretnének lazítani a könyvelési szabályokon, miközben az elemzők stabilan erős hazai fizetőeszközről beszélnek.

Január és április között 88 milliárd forint többletet mutatott a külkereskedelmi mérleg, ez 166 milliárd forint javulást jelent az egy évvel korábbi értékhez, a 78 milliárd forint hiányhoz képest – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A távirati iroda öszszefoglalója szerint az idén január és április között a behozatal 6306,7 milliárd forint volt, ami forintban 15,3 százalékos, euróban 12,1 százalékos bővülés az előző év azonos időszakához képest. A kivitel 6394,9 milliárd forintot tett ki, ami forintban 18,6 százalékos, euróban 15,3 százalékos növekedés. Az Európai Unióba irányuló kivitel mennyisége 12 százalékkal, az onnan érkező behozatal 8 százalékkal nőtt. Az új tagállamokkal folytatott kereskedelem mindkét irányban lényegesen nagyobb ütemben bővült: az export 24, az import 10 százalékkal.
A mérleg kedvező alakulása ellenére az exportőröknek a forinterősödés okoz fejtörést. A Világgazdaság értesülése szerint a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) megváltoztatná a számviteli törvényt, mert állításuk szerint a jelenlegi szabályozás – amely szerint az árfolyamveszteséget a mérlegforduló napján kell elszámolni – a csőd szélére sodorja az exportra termelő kis- és közepes vállalkozásokat. A cégek ugyanis három-négy hónapos fizetési határidőket hagytak a tavasszal kiállított számláikon, ám akkor még 260-270 forint volt az euró. A jelenlegi 235 forint körüli forintárfolyam az ő esetükben óriási veszteségeket eredményez.
Dávid Imre, az MKSZ elnöke szerint sok cégnél veszteséget mutat majd az éves egyenleg, így a gyakran pályázó kis- és közepes vállalkozások kiszorulhatnak a tenderekből. A megoldás az lenne, ha a veszteségeket több évre szét lehetne osztani. A módosítás többek között azzal az előnnyel járna, hogy egy későbbi forintgyengülés akár el is tüntethetné a deficitet. A gazdasági napilap szerint a javaslat elfogadását valószínűsíti, hogy már korábban is volt lehetőség az árfolyamveszteség szakaszolására, ám a jelenleg hatályos számviteli törvény ezt már nem engedi meg.
Akárhogy is lesz, a kereskedőknek hozzá kell szokniuk az erős forinthoz, mert a közgazdászok, például Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, a 230-as árfolyamot sem tartja kizártnak azok után, hogy világossá vált: a tegnapelőtti emelés után az Európai Központi Bank már nem srófolja feljebb a 4,25 százalékon álló európai alapkamatot. Tardos Gergely, az OTP elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai fizetőeszközhöz hasonlóan a térség többi valutája is erősödött. Tardos hosszú távon az euró ellen a 235-240 forintos szintet véli elérhetőnek, bár felhívta a figyelmet a nemzetközi devizapiacokat még mindig jellemző sérülékenységre, amely bármikor újragyengítheti a forintot. A távirati iroda híradása szerint a kereskedők is további forinterősödésre számítanak, mert a jelenlegi árfolyamszinten már erőteljes euróvételi szándék érzékelhető. Hozzátették, hogy a forinterősödés folytatódásának nincs valódi fundamentális oka, és a nemzetközi piaci környezet sem jelent komoly húzóerőt.