Fürdőtörténet. A fürdő legkorábbi részei még Luxemburgi Zsigmond korából valók, később Kücsük Ilidzsaszi (kis fürdő) néven vált közkedveltté a törökök körében, akik egy kupolás termet építettek a forrás fölé a 16. század második felében. A gyógyfürdőt 1869-ben, Ybl Miklós tervei alapján építették át. A II. világháborúban találatok érték az épületet, ekkor sérült meg végzetesen az Ybl-féle szállodarész is.
Demszky Gábor korábban azzal érvelt az építkezés mellett, hogy a városnak nincs pénze a fürdők felújítására, ezért külső befektető bevonása szükséges. A szabad demokrata főpolgármester úgy vélte: nem okoz környezetpusztítást a beruházás, hiszen csak „kismértékben”, 1600 négyzetméterrel csökken a zöld felület a Tabánban. Lapunk most megtudta: a fürdő mellé tervezett szálloda építése során kilencezer helyett tizenötezer négyzetmétert építenek be.
Ezért bontják az eddig elkészült legfelső szintet is, a luxusszállodákat üzemeltető olasz Baglioni-csoport – amely üzemeltetőként a Kempinski szállodalánc helyére lépett – ugyanis a saját ízlése szerint fogott hozzá az átépítéshez. Valkó Csabától, a Rác Beruházó Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk: az olaszok igényei eltértek a kezdeti elképzelésektől, ezért a cég a hotellánc képére formálja az épületet.
A zöldszervezetek korábban hangsúlyozták, hogy 3700 négyzetméternyi park fog eltűnni az építkezés során. A Szabadfelfogású Természetvédők Köre arra is rámutatott: mindez azért aggályos, mert a nyugat-európai nagyvárosokban 21 négyzetméter zöld terület jut egy főre, Budapesten pedig csak 11-12 négyzetméter. Schnier Judit, a Levegő Munkacsoport elnökhelyettese is aggályát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy növekszik az épületkomplexum területe; mint mondta, félő, hogy ezzel nagyobb zöld terület is áldozatul esik majd.
Megkérdeztük a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól (KÖH), hogyan kaphatott építési engedélyt a módosított tervekre a Rác Beruházó. Boor Judit, a hivatal fővárosi irodavezetője úgy fogalmazott: ha a rendezési terv megengedi, akkor a beruházó eltérhet az előzetes tervektől. Márpedig jelentősen eltér, de Valkó Csaba nyomatékosította: a médiában megjelentekkel ellentétben cége jogerős építési engedéllyel rendelkezik. – Azért állt több hónapig az építkezés, mert nem volt engedélyünk, s nem azért bontunk most, mert ne lenne birtokunkban a dokumentum – mondta. Mezős Tamás, a KÖH elnöke rámutatott: az engedélyezést többlépcsős döntési folyamat előzte meg, amelyben a főváros mellett a központi tervtanács is részt vett, így a szakmaiság megkérdőjelezhetetlen.
Valkó Csaba elmondta: a megvalósuló épület a 19. századi állapotot fogja idézni, legalábbis méreteit tekintve bizonyosan.
– Nem célunk az eredetit lemásolni, ezért a megmaradt Ybl-féle rész és az új szárny között látható különbség lesz majd – tette hozzá. – A 19. század eleje óta él az a nemzetközileg elfogadott irányelv, amely leszögezi: egy elpusztult épület ne abban a formában épüljön újra, ahogy korábban állt, ezt ugyanis csalásnak hívják, hanem tükrözze a kor építészetét – válaszolt a modern és az 1869-es állapot egymás mellé rendelését firtató aggályunkra a KÖH elnöke.
A vitatott és évek óta húzódó építkezésre korábban egyedül a MIÉP-frakció voksolt nemmel a Fővárosi Közgyűlésben. Szerintük az önkormányzatnak külső befektető bevonása nélkül kellett volna felújítani a tulajdonában lévő fürdőt. Nem így tett, s a gyógyfürdő átépítésével a mellette működött Ráckert és a szabadtéri színpad is örökre bezárt. Az átadás a többször módosított határidő ellenére, a legderűlátóbb várakozások szerint is csak 2009 nyarára fejeződhet be. A csúszás egyik oka, hogy a korábban üzemeltetőnek „kinézett” Kempinski szállodalánc megvált az üzemeltetési jogtól. Valkó Csaba szerint a Kempinskivel egész egyszerűen nem lehetett együtt dolgozni. – Nekünk azt mondták, az anyacég elfeledkezett arról, hogy Budapesten már van egy szállodája, ezért a Corvinus Hotel Kempinski tiltakozott a svájci központú vállalat igazgatóságánál – adott zavaros magyarázatot a váltásra Valkó.
Az átépítés a költségeket is jelentősen megemelte, a beruházás az eredeti elképzelésekhez képest 2,5-3 milliárd forinttal kerül többe. Ez azonban nem tartalmazza a sokak által szintén csak délibábként emlegetett, a Citadelláig kúszó siklót. Az új közlekedési eszközzel kapcsolatban Valkó elmondta: számtalan vizsgálatot végeztettek el, de a zöldek megtámadták a sikló tervét. Úgy fogalmazott, lételemük a gyógyforrás, ezért nincs szándékukban a hévízbázisnak ártani. – A jármű felfelé halad, a barlangok pedig a hegy gyomra felé helyezkednek el – jelentette ki. Schnier Judit azonban kétségét fejezte ki a beruházás környezetbarát mivoltával kapcsolatban. Hangsúlyozta: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség első fokon megsemmisítette az építési engedélyt, és új eljárás lefolytatására kötelezte a beruházót.
