Eltúlzott adminisztráció

Bezárul egy kiskapu: a feketegazdaság elleni hadjárat részeként ma megváltoztak a szeszes italok zárjegyeire vonatkozó szabályok. Az új, elektronikus rendszerben a felhasználóknak naponta adatot kell szolgáltatniuk a pénzügyőrségnek, amelynek razziái során percek alatt lebukhat a csaló kereskedő. A vendéglátósok máris ellenlobbiba kezdtek, mondván, újabb teher szakad a nyakukba, a hatóságnak pedig újabb lehetőség a büntetésre.

Győzött a lobbi. Háber Tamás emlékeztetett a négy évvel ezelőtti napi standolási kötelezettség törvényi bevezetésére, amikor az üzleteknek sokórás többletmunkával naponta kellett jelenteniük az alkoholfogyást. Akkor szűkülő italkínálat, kevesebb borász, a többletmunka miatt csődbe jutott kocsmák jellemezték az ágazat reakcióját. Ez a törvény 2004-ben mindössze 21 napig volt érvényben, mert erős szakmai lobbi hatására, amikor a működés országos felfüggesztésével fenyegettek az éttermek, az Országgyűlés soron kívül törölte a standolási kötelezettséget.

Elektronikus adatrögzítés segítségével követik mától az alkohol útját a gyártótól a felhasználókig. Az új rendszerben ráadásul a zárjegyfelhasználóknak naponta kell adatot szolgáltatniuk a termékekről, a beszerzésről és az értékesítésről. A szigorítás valamennyi felhasználóra kiterjed, vagyis a gyártókon kívül az importálókra, a kereskedőkre, a vendéglősökre és a közösségi kereskedőkre is. Az alkoholok újfajta zárjegyének adatai között szerepel majd, hogy kinek lesz kiadva a termék, az illetőt nem körözik-e lopás vagy eltűnés miatt, ezenkívül az is, hogy a gazdálkodó a zárjegyet mikor, milyen termékre helyezte fel, mennyi az ital alkoholtartalma, s a termék milyen fantázianéven került forgalomba. A korábbi adattartalomhoz hozzákapcsolják a kereskedők által jól ismert, úgynevezett EAN-kódot is. A zárjegy felhelyezésére is új szabályok vonatkoznak: mostantól ugyanis nemcsak a szöveg- és sorszámnak kell olvashatónak lennie, hanem a vonalkódnak teljes terjedelmében látszania kell. A rajtaütésszerű ellenőrzéseket a vám- és pénzügyőrség emberei végzik majd el, a helyi razziák során laptoppal és vonalkód-leolvasóval. Ezzel a módszerrel hamar kiderül majd, hogy az adott termék hamis vagy hamisított zárjegyű, így az adóelkerülők előtt ma bezárult a zárjegyhamisítás kiskapuja.
Máris zúgolódnak a vendéglősök. Szerintük ha a vámhatóságnak erről napi jelentést kell küldeniük, sokan lehúzhatják majd a rolót.
– Az uniós átlaghoz képest eltúlzott vállalkozói kötelezettségek már most is megnehezítik a napi munkát – mondta lapunknak a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Háber Tamás azt sem tartja kizártnak, hogy a cégek túladminisztráltatása tudatos a kormányzat részéről, mert így megnő a hibázás valószínűsége, amit a hatóságok azonnal megtorolnak borsos büntetésekkel. Bár a vendéglősök üdvözlik, hogy a jövőben szigorúbb módszerekkel szűrik ki a pancsolt szeszes italokat, s ezzel véget ér a hamisítók fénykora, az elnök mégis úgy látja, a gondok forrását nem a huszonötezer étterem, hanem a tízezer italbolt jelenti. Emiatt különbséget kellene tenni, mert a vendéglőknek így is rengeteg szabálynak kell megfelelniük, ami – főként a gyengébb tőkeerejű cégeknek – elviselhetetlen versenyhátrányt okoz – tette hozzá.