Elutasítják nálunk a multikat

Erőteljes multiellenes hangulat jellemzi az országot: a magyarok 55 százaléka a Szonda Ipsos júniusi felmérése szerint úgy véli, hogy már most is túl sok mamutcég van az országban. Az elmúlt két évben történt jelentős romlást követően ma a lakosság mindössze 37 százaléka pártolja tevékenységüket.

Csökkent a multinacionális nagyvállalatok hazai támogatottsága 2006 januárja óta: a korábbi 46 százalékról 37 százalékra olvadt a külföldi tőkések beruházásait támogatók köre – derül ki a Szonda Ipsos legfrissebb felméréséből, amely a Világgazdaság című napilap megrendelésére készült. Az elutasító hozzáállást jelzi, hogy a lakosság 55 százaléka nem pártolja a multikat, az antipátia főként a vidéki falvakra és városokra jellemző, ahol a 60 százalék körüli az elutasítók tábora, míg a budapestiek körében ugyanez az arány 48 százalék. A hozzáállást a lakóhely is erősen befolyásolja: míg a Nyugat-Dunántúlon az átlagnál magasabb a külföldi tőke elfogadottsága, addig az észak-alföldi régióban egyértelmű az elutasítás. Emellett nagymértékben meghatározta a válaszadást az iskolai végzettség és az életkor is: a középkorúak és az idősek a legkevésbé szimpatizálnak a mamutcégekkel, míg a fiatalok és a diplomások körében kicsit jobb elfogadottságot mértek. A Szonda szerint a pártkötődés is döntő: míg a Fidesz-szimpatizánsok az országos átlagnál jobban ellenzik a multik jelenlétét, s közel kétharmaduk elutasítja azok támogatását, addig a szocialista szavazók körében kisebb az ellenzők tábora. A támogatottság lecsökkenésének hátterében szakértők szerint az is állhat, hogy egyes nagyvállalatok az utóbbi években aránytalanul magas állami kedvezményben részesültek, amelyhez képest a hazai kis- és középvállalkozói szektor támogatása eltörpül. A kiábrándultsághoz hozzájárult a Gyurcsány-csomag bevezetése is, amely nyomán már 2007 januárjában jelentős elfordulás volt mérhető a multiktól.
– A meglehetősen látványos elfordulást olyan események magyarázzák, mint a dél-koreai Hankook gumigyár támogatása és működése körüli anomáliák, vagy a hasonló ágazatban működő indiai Apollo Tyres hazánkba költözése – fogalmazott lapunknak Bogár László közgazdászprofesszor. Az egyetemi tanár szerint erős visszatetszést kelt, hogy nálunk már az ázsiai országok környezetszennyező gyárai is milliárdos közpénzekhez juthatnak hozzá, miközben a hazai munkaerő kétharmadát foglalkoztató vállalkozói szektor munkahelyteremtését szinte alig támogatják. Bogár elmondta: az utóbbi húsz évben folyamatosan apadt a külföldi nagyvállalatok itthoni elfogadottsága, amelynek hátterében az áll, hogy összességében többet visznek, mint hoznak. A munkabér után befizetett adójuk ugyan befolyik a költségvetésbe, ám az itthon megtermelt profit jó részét külföldre viszik, miközben a magyar munkaerő és gyártási terület fokozatosan amortizálódik. Nem tettek jót a multik megítélésének a piacszerzésre irányuló vállalatfelvásárlások, amelyeket gyárbezárások követtek. A beszállítókkal szembeni erőfölény kihasználása pedig szintén negatív hatással jár – tette hozzá a közgazdász.