Az Európai Unió tagállamai közül egyedül Csehország nem alkotta meg a különféle kisebbségek esélyegyenlőségét az élet minden területén erősítő antidiszkriminációs törvényt. A jogszabályt egyszer már a parlament jóváhagyta, ám azt Václav Klaus államfő megvétózta. A képviselőház jelenlegi ülésszakának napirendjén ismét szerepelt, azonban megvitatását a kormánykoalícióban keletkezett nézetkülönbségek következtében bizonytalan időre elhalasztották.
A mintegy 250-300 ezerre becsült csehországi cigányság hátrányos szociális helyzetének okát a szakértők a romák alacsony fokú általános és szakmai képzettségével összefüggő, nagy arányú munkanélküliségében látják. Míg országos viszonylatban 5,2 százalékos a munkanélküliség, a romák esetében ez az arány eléri a 75 százalékot, egyes helyeken a 95 százalékot.
A csehországi cigányság életére, különösen az északi határvidéki helységekben, a gettósodás a jellemző. Dzamila Stehlíková emberi jogi és nemzeti kisebbségi ügyekért felelős miniszter nemrég azt mondta, hogy több mint 300 gettósodott roma településről van tudomása a tárcának. Ezeken a szociális szempontból elkülönült településeken, városrészekben 80 ezer ember él riasztó higiéniai körülmények közt, zömükben munka nélkül, egyedül a szociális segélyekre támaszkodva. Ezeken az elkülönült településeken termékeny talaja van a bűnözésnek, uzsorának, burjánzik a prostitúció, a kábítószer-fogyasztás, terjed a játékautomata-függőség. Az itt élő közösségek a környező településektől függetlenül élik saját életüket, s életmódjuk megváltoztatása rendkívül összetett feladatok elé állítja az államot és a roma kérdéssel foglalkozó civil szervezeteket.
Ezzel összefüggésben mind a kormány, mind az érintett önkormányzatok számára figyelemre méltó kiindulási alapot jelenthetnek az Otevrená spolecnost (Nyílt Társadalom) nevű Kht., illetve Ivan Gabal és Karel Cada társadalomkutatók legújabb elemzései. Ezekből kiderül, hogy a csehek 90 százaléka tekinti a roma gettókat haladéktalanul megoldandó problémának. Ez a hatalmas többség úgy látja, hogy a szóban forgó roma településeken kialakult áldatlan helyzetért elsősorban maguk a romák hibáztathatók, mert nekik maguknak is cselekvően részt kellene vállalni a helyzet javításában. Az elemzők következtetése, hogy az aggódás a közvélemény ilyetén alakulásától a cseh politikát, a választott testületeket óvatosságra készteti, hiszen a gettósodás Csehországban eddig ismeretlen volt, s veszélyeket hordozhat magában. További következtetés, hogy bár a cseh közvéleménynek a romákról elutasító, s esetenkét akár rasszista felhangú véleménye van, az mégsem állítható, hogy a csehek a romák integrálását célzó intézkedéseket és terveket elutasítanák. A többségi társadalom a megoldás egyik fő eszközének egyrészt a lakbérbefizetést elmulasztók és a szociális segélyekkel visszaélők elleni szigorú fellépést, másrészt a roma gyermekek nevelését és művelődését szolgáló befektetéseket tekinti. A roma integrációs tervek pozitív üzenete a szakértők szerint, hogy nem azonnali változásokkal számolnak. Úgy vélik, lényeges változásról három-négy nemzedék távlatában lehet szó.
Az év elején az emberi jogi és nemzeti kisebbségügyi tárca keretében létrehoztak egy, a roma települések szociális felzárkóztatásával foglalkozó ügynökséget. A létesítmény célja a zömében romák által lakott gettókban a foglalkoztatottsághoz, a teljes körű oktatáshoz, az életminőség javításához szükséges feltételek megteremtése. Ugyanis, ismerte be a tárcavezető, a roma ügyek kezeléséért több mint egy évtizede felelős koordinátorok és a terepen működő úgynevezett roma asszisztensek rendszere megfelelő hatáskör hiányában, az állami és civil programok finanszírozásának áttekinthetetlensége következtében csődöt mondott.
Az ügynökség az önkormányzatokkal és a sikereket felmutató civil szervezetekkel karöltve szeretné kidolgozni a felzárkóztatási programokat, és ezek alapján megpályázni az európai uniós támogatásokat. Az önkormányzatok együttműködésével számolva kezdetben tizenkét helységben végzik el a felzárkóztatási rendszer tesztelését, s a tapasztalatok alapján dolgoznák majd ki az egész országra kiterjedő, a helyi adottságokat figyelembe vevő programokat. Ha minden jól megy, mondta Stehlíková, két év múlva a szakmailag és módszertani szempontból is felkészült ügynökség képes lesz országos méretekben is kielégíteni az önkormányzatok roma felzárkóztatási igényeit.
De vannak más elképzelések is. Jirí Cunek kormányfőhelyettes, a KDU–Csehszlovák Néppárt elnöke a gettók megszüntetésének módját a roma családok széttelepítésében látja. Szerinte alkalmazni kellene a sikeres spanyol példát, amikor tíz nem roma család környezetébe egy roma családot költöztettek. Stehlíková úgy látja, ez a modell is alkalmazható, ha arra megvannak a feltételek. Ám, fűzte hozzá, a felzárkóztatási ügynökség fő módszere az esetek egyéni vizsgálata és átfogó megközelítése, nem pedig egyszerű receptek alkalmazása.
Az egész lakosságra érvényes szociálissegély-rendszerben Csehország közel harminc városában alkalmazzák a „készpénz helyett élelmiszer- és ruházati vásárlási utalvány” módszert. Az önkormányzatok az intézkedéssel elejét szeretnék venni annak, hogy a segélyre szorulók a támogatást szeszes italra, cigarettára, drogra vagy szerencsejátékra fordítsák. Arról, hogy ki kapja segélyének felét-kétharmadát utalványokban, a szociális dolgozók döntenek. Általános tapasztalat, hogy ez a módszer az érintetteket céltudatosabb munkakeresésre ösztönzi. Utalványokat elsősorban notórius munkakerülők, az átképzési lehetőségeket és közmunkát elutasító személyek kapnak. Több helyen kiderült, jelentős azok száma is, akiknek nincs szükségük szociális segélyek folyósítására.
Az utalványrendszer ellen néhány városban kisebb tiltakozó megmozdulásokra is sor került. Ezeket az önkormányzatok és a munkahivatalok a rendszer hatékonysága jeleként értelmezik. – A tüntetők amiatt haragszanak, hogy a segélyt nem költhetik italra, tartozások törlesztésére. Dühösek az uzsorások is, mert ügyfeleiktől nehezebben tudják behajtani az embertelen uzsorakamattal tetézett kölcsönöket – vélekedik Oldrich Maly, Most város munkahivatalának vezetője. Zdenek Skromach, a szociáldemokrata párt (CSSD) volt munkaügyi minisztere ugyanakkor az utalványrendszert „szociális rasszizmusnak” minősítette. A jobbközép Topolánek-kabinet ezzel szemben az utalványos segélyrendszer általános bevezetését fontolgatja.
A társadalmi elégedetlenséget, a cigányellenesség erősödését jelzi, hogy az elmúlt években néhány, magát nyíltan a náci eszmék követőjének tekintő szélsőséges csehországi radikális szervezet többször önhatalmúlag, Molotov-koktélokkal és furkósbotokkal akart „rendet teremteni” a romák közt. Halálos áldozatai, súlyos sebesültjei is voltak ezeknek az összecsapásoknak. Ebben a helyzetben látta elérkezettnek az időt népszerűsége növelésére a 2006-os választásokon 0,17 százalékos támogatottságot elérő törpeformáció, a Národní strana (Nemzeti Párt), amely, mint programjában olvasható, fő céljának egyebek közt a Benes-dekrétumok elévülhetetlenségét, Csehországnak az EU-ból és a NATO-ból való azonnali kilépését, a „tiszta” cseh nemzetállam megteremtését tekinti, s ellenzi a kisebbségpolitikában alkalmazott pozitív megkülönböztetést.
A Nemzeti Párt tavaly októberben létrehozta a cseh Nemzeti Gárda fegyvertelen félkatonai szervezetet. Petra Edelmannová pártelnök a gárda küldetéséről azt mondta, nemcsak a párt gyűlésein, de természeti katasztrófák esetén, azok következményeinek elhárításában kíván segítséget nyújtani. S ott, amint fogalmazott, ahol az elnyomott csehek és morvák kérni fogják, őrző és védő feladatokat látnak majd el. A médiumok által szélsőségesnek és újfasisztának is nevezett Nemzeti Párt a gárda létjogosultságát azzal magyarázza, hogy a rendőrség képtelen gondoskodni a lakosság biztonságáról és nyugalmáról, továbbá, hogy a védelmi miniszter megszüntette a katonai mentőalakulatokat, s végül, hogy a többségi társadalom fél a kisebbségektől és a bevándorlóktól.
Pavel Sedlácek, a gárda szóvivője a roma kérdésről nyilatkozva kijelentette, hogy a cigányügyben a Nemzeti Pártnak van a legátfogóbb programja. Ennek lényege, hogy biztosítani kell a teljes egyenjogúságot a jogok és kötelességek terén. Amit nekünk nem szabad, azt nekik sem, mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy elsődlegesen nem a romákkal, hanem az alkalmazkodásra képtelen emberekkel van bajuk. Mint fogalmazott, nekik mindegy, hogy történetesen cigány, roma, fekete, kék vagy cseh az illető. Leos Vacek, a pártvezetés tagja a Respekt című hetilapban azt fejtegette, nem jó, ha különböző kultúrák élnek egymás mellett. Ugyanis szerinte a csehországi bűnözés mögött főként cigányok, vietnamiak, lengyelek, ukránok és szlovákok állnak. S ezzel valamit tenni kell.
A Nemzeti Gárda tagságának nagyságáról nincs megbízható adat. Edelmannová pártelnök erről nem kíván nyilatkozni, mondván, bizalmas pártkérdésről van szó. Egyes, meg nem erősített értesülések szerint a jelentkezők száma kétezer körül mozog, s az érdeklődők közt a Právo című lap állítása szerint volt hivatásos katonák és rendőrök is vannak. A Nemzeti Párt bejelentette, a Nemzeti Gárda első egységének nyilvános hivatalos eskütételére ez év október 28-án, Csehszlovákia megalakulásának 90. évfordulóján kerül sor Prágában.
A gárda ugyan egyelőre alakulóban van, a közelmúltban már a figyelem középpontjába került. Június derekán arról számoltak be a cseh lapok, hogy Karlovy Varyban roma süvölvények egy csoportja kiskorú iskolás gyermekeket bántalmazott és fosztott ki. A rendőrségnek nem sikerült felderíteni a tettesek kilétét, az aggódó szülők mindennap a tanítás végén az iskola előtt várják gyermekeiket. A Nemzeti Gárda azonnal felajánlotta, szívesen vállalja az iskolások önvédelmi kiképzését, s a további támadásokat megelőzendő, az iskola közelében fognak járőrözni. A fürdőváros polgármestere és a városi rendőrségi szóvivő erre reagálva azt közölte a nyilvánossággal, hogy mindaddig, amíg a gárda járőrei nem szegik meg a törvényeket, nem lépnek fel ellenük. Ivan Langer belügyminiszter, jóllehet a félkatonai testület megalakulását elfogadhatatlannak és rendkívül veszélyesnek tartja, a Nemzeti Gárda akcióját a fürdővárosban reklámfogásnak minősítette és szerinte az eset sajtóvisszhangja eltúlzott.
Oroszország
Talán éppen Alaszka
