A Lánchíd autósforgalmának megszüntetése csak rontotta Budapest közlekedését. A főváros 2021 óta zárva tartja a hidat az autósforgalom előtt, mondván, ez nemcsak javítja a közlekedést, összhangban van a zöldítési tervekkel is. A BP Műhely minapi elemzése szerint azonban a lezárás csak problémákat okoz. A forgalom a Margit és az Erzsébet hídra terelődött, a megnövekedett járműszám pedig örökös torlódásokat és magas légszennyezettséget eredményezett. A kerülések miatt az autósok évente több mint egymillió órát töltenek pluszutazással, és ezzel évente körülbelül 14,4 tonna szén-monoxid kerül a levegőbe és így tovább…

Mintha átok ülne a Lánchídon. Kezdődött azzal, hogy megálmodója és mecénása, gróf Széchenyi István – bár megélte a híd átadását – sosem mehetett át rajta. A sors grimasza, hogy a csodás alkotást – Clark Ádám skót mérnök munkáját – 1849. november 20-án az a Julius Haynau osztrák táborszernagy avatta fel, aki pár héttel korábban Aradon még bitókat ácsoltatott elbukott szabadságharcunk hőseinek. Száz évre rá, 1949-ben, a világháborúban lebombázott híd újjáépített változatának átadóünnepén egy másik szörnyeteg, Rákosi Mátyás mondta az avatóbeszédet.
Tavaly az államalapítás ünnepén maga Karácsony Gergely főpolgármester szavalt a hídnál: „Budapesten a történelmi hagyományainkat a jövő szolgálatába állítjuk, ahogyan erről a megszépült Lánchíd is mesél. Hidakat építünk vagy újítunk fel, blabla […]”

Hogy hol épített hidat Karigeri, azt nem említette – mi csak egy késve átadott, az eredetinél ötmilliárddal drágább, csökkentett műszaki tartalmú, trükkös felújításról tudunk. Meg egy örökké idvezülten vigyorgó városvezetőről.

Borítókép: Karácsony Gergely a Lánchídnál (Fotó: Csudai Sándor)