A kiskereskedők örülhetnek A magas élelmiszerárak arra ösztönzik a vásárlókat, hogy saját márkás vagy diszkontárú termékeket vásároljanak – derül ki a Deloitte Touche Tohmatsu jelentéséből. Az élelmiszerek értékesítéséről szóló közlemény szerint az élelmiszerek drágulása miatt csökken az éttermek és bárok látogatottsága. Ez ugyanakkor növekedési lehetőséget kínál az élelmiszer-kiskereskedőknek. A Deloitte úgy látja, ha a piaci folyamatok érvényesülnének, akkor fokozódhatna az élelmiszer-termelés és a termőföld kihasználtsága, így az árak végül normalizálódnának. A mezőgazdaság azonban az állami beavatkozás egyik utolsó bástyája maradt – áll a közleményben.
Rendkívüli ülésen tárgyalta volna tegnap az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága az élelmiszerárak magyarországi alakulását, illetve az élelmiszer-drágulás európai vetületét, de az ülésből csak szakértői beszélgetés lett, mert sem a szocialista, sem a szabad demokrata képviselők nem jelentek meg, s még Gráf József földművelésügyi miniszter sem ment el az ellenzék által kezdeményezett ülésre.
Herbály Imre, a testület MSZP-s alelnöke arra hivatkozott, hogy a képviselők az aratási szezon elkezdődése miatt nem tudtak időt szakítani a tárgyalásra.
Az ülésen megjelent előadók egyetértettek abban, hogy az élelmiszerek árának jelenlegi drágulása világjelenség. Ugyanakkor Kovács Gábor, az Agrárgazdasági Kutatóintézet szakértője jelezte, hogy 2007 áprilisa és ez év áprilisa között Magyarországon az élelmiszerárak 14,8 százalékkal emelkedtek. Ez csaknem kétszerese az Európai Unió átlagának.
A drágulás elhúzódását vetíti előre az Agrár-Európa Kft. és a Kopint–Tárki Zrt. közös kiadású tanulmánya. A prognózisok szerint a hazai áremelkedés üteme az idén mérsékeltebb lesz, mint tavaly volt, de a drágulás nem áll meg. Az élelmiszerárak emelkedése 2008 első felében a tavalyi éves inflációnál kissé magasabb, csaknem 13 százalékos lesz. A második fél évben – a tavalyi rendkívüli magas bázisárakhoz képest – már mérsékeltebb, hétszázalékos drágulást prognosztizálnak. Így 2008 egészére a szakértők tíz százalék körüli élelmiszer-inflációra számítanak. Fórián Zoltán, az Agrár-Európa Kft. elemzője szerint bár a világ egyes tájain már komoly élelmiszerválságról beszélhetünk, Európában erről még nincs szó, a fogyasztók eddig csak a drasztikus drágulásokat voltak kénytelenek megtapasztalni.
A belföldi élelmiszerpiac – többek között az emelkedő árak és a kormányzati megszorítások nyomán – immár egy éve folyamatosan zsugorodik, s a 2006-os szintre csökkent. Szabó Márton, a Kopint-Tárki Zrt. vezető kutatójának tájékoztatása szerint az élelmiszer-kereskedelem eladásai idén az első négy hónapban 1,8 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, s egyelőre nincs jele a fordulatnak. Eközben tovább gyorsult a magyar élelmiszeripar belföldi piacvesztése, a hazai üzletláncokban a magyar termékek jelenléte 7,8 százalékkal esett vissza. A szakértő szerint a feldolgozók válsága tovább mélyül, s már az export is csökken.
Közben egyre több élelmiszer-feldolgozó szűnik meg, s folytatódik a hazai élelmiszeripar belföldi piacvesztése. Fórián Zoltán szerint az élelmiszer-ipari vállalkozások számának csökkenése tartós tendenciának mutatkozik. Az ágazatban folytatódott a foglalkoztatottak számának csökkenése, a termelés pedig 5,3 százalékkal esett vissza. Az élelmiszeripar az uniós csatlakozásunk idején meglévő 90 százalékos belföldi piaci részesedése ma már 75 százalékhoz közelít.
Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság fideszes elnöke a tegnapi ülésen hangsúlyozta: Magyarországon az emberek jövedelmük 27 százalékát fordítják élelmiszer-vásárlásra, míg ez az Európai Unióban ez az arány 10 százalék. Hozzátette: a Fidesz javasolta a kormánynak, hogy az alapvető élelmiszerek áfája 20 százalékról 5 százalékra csökkenjen, illeszkedve az európai átlaghoz, ahol az élelmiszer áfája egyszámjegyű.
Tegnap Veres János pénzügyminiszter populistának nevezte az ellenzéki javaslatot, s több kritikát is megfogalmazott azzal szemben. Állítása szerint az Európai Unió egységesen elutasítja azt, hogy a kormányok adócsökkentéssel próbálják meg mérsékelni az áremelkedéseket. A pénzügyminiszter közölte, hogy ezek a lépések nem kívánt irányba torzítanák a fogyasztás szerkezetét, miközben magát a problémát nem tudják orvosolni. Másrészt az uniós szabályozás nem tesz különbséget az élelmiszerek között aszerint, hogy melyik alapvető és melyik nem az. Veres János szerint egy áfacsökkentésnek minden élelmiszert érintenie kellene.
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerint a bevételkiesést az áremelkedésekből származó magasabb állami bevételekből lehetne finanszírozni.
Ugyanakkor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök internetes blog-jában tegnap leszögezte, hogy mindenképpen be kell avatkozni az áremelkedésbe, de konkrét elképzeléseket nem közölt a megoldásról.
