Schmidt Évának kétféle hagyatéka van – mondta lapunknak a rendező –, egyik része a még életében húsz évre zárolt tudományos hagyaték, és a másik, amelynek közreadását Halmy Györgyre bízta. A most látható filmet – amelyben megszólal Schmidt Éva tanítója, Pressing Lajos, Szathmári Botond filozófus és sokan mások – hét további rész követi majd. A mostaniban hanti mitikus alakok szerepelnek, például a lelőtt harcos lelke, a táltos és a táltos ló, amelyekről Schmidt Éva is úgy tartotta, hogy közel állnak a magyar hitvilághoz is, és számunkra is meghatározók lehetnek a következőkben. A lelőtt harcos archetípusával maga a néprajzkutató is azonosult, ám a hős fogalmát a mítoszban szereplő figura és Schmidt Éva egész élete más dimenzióban értelmezi, mint ahogyan mi történelmi alakok esetében megszoktuk és használjuk.
A film a néprajzkutató halálának tágabb értelemben vett körülményeivel is foglalkozik, megmutatva, miképpen gondolkodik a halálról a sámán-táltos és a buddhista hagyomány. Halmy György azért is tartja fontosnak a szellemi hagyaték közreadását, mivel a nyugati típusú, „mindentudó”, mégis szakbarbár tudós figurájával szemben a filmben Schmidt Éva a keleti típusú tudós alakját rajzolja meg, aki nem elsősorban ismereteket gyűjt, hanem éli is azt a világot, amelyet kutat. Halmy abban bízik, hogy az üzenet eljut azokhoz a tudósokhoz, akik tizennégy év múlva feltárják Schmidt Éva tudományos hagyatékát.
A rendező szerint a magyarság évszázadok óta belső börtönben él, ahonnan csak mi szabadíthatjuk ki magunkat, és filmjeiben egy általa hitelesnek tartott ember életművén át tárja a néző elé a szabadulás lehetséges módozatait.
A Tabán moziban elkészítette Baktay Patrícia, Koszta Zsófia és György Pál Judit az emlékhelyet, ahová ma is és jövő héten is lehet virágot, gyertyát vinni. A filmet jövő csütörtökön este hatkor is vetíti a Tabán mozi, októberben a mai film és további részei szerepelnek a Tabán mozi és a Háló Közösségi Ház műsorán.
Fleck Zoltán is tagja az Oktatói Hálózatnak, amely a védelmére kelt
