Jogszerűtlen a hivatali működés

Évi 80-90 ezer hivatali döntés válhat semmissé azért, mert az Országgyűlés nem alkotta meg a közigazgatási hivatalokról szóló jogszabályt. Kétharmados törvény helyett – az alkotmánybírák döntését figyelmen kívül hagyva – kormányrendelettel óhajtják rendezni a működés feltételeit. Információnk szerint a rendelet ma jelenik meg a Magyar Közlönyben. A nem megfelelő szintű jogi szabályozás miatt a regionális hivatalok alkotmánysértően léteznek, működésük jogalapja hiányzik.

Az építési engedélyek, a gyámügyi határozatok, a szociális támogatásról szóló döntések egyaránt semmisnek tekinthetők a mai naptól kezdve, ha azokat a hét regionális hivatal emeli jogerőre. Az Országgyűlés ugyanis anélkül ment el szabadságra, hogy megalkotta volna a közigazgatási hivatalokról szóló jogszabályt. A jogalkotási kötelezettséget az Alkotmánybíróság írta elő a parlament számára még tavaly novemberben. Az AB megsemmisítette a szocialista–szabad demokrata államreform egyik meghatározó, de teljességgel alkotmányellenes szabályát, amely a 20 megyei közigazgatási hivatalt 2007. január 1-jével hét regionális hivatallá szervezte át. A bírák megállapították, hogy a képviselők egyszerű többséggel módosították az önkormányzati törvényt, holott ezt csak kétharmados szavazati aránnyal tehették volna meg.
*
Az alkotmányvédő fórum rámutatott: „A minősített többség nem egyszerűen a törvényalkotási eljárás formai előírása, hanem olyan alkotmányos garancia, amelynek lényeges tartalma az országgyűlési képviselők közötti széles körű egyetértés.” Törölte az Alkotmánybíróság azt a kormányrendeletet is, amely az alkotmánysértő törvénymódosításhoz csatlakozva, annak végrehajtásaként intézkedett a regionális hivatalokról. Az AB nem azonnali hatállyal, hanem ez év június 30-ával szüntette meg a két jogszabályi rendelkezést. Az indoklás szerint azért döntött így, mert az azonnali megsemmisítés megszüntette volna a közigazgatási hivatalok működésének jogalapját, megkérdőjelezhetővé tette volna döntéseik érvényességét.
A működés jogalapja minden bizonnyal így is hiányozni fog, s a döntések érvényessége is megkérdőjelezhető lesz. Az AB határozatában foglalt követelményeket figyelmen kívül hagyva ugyanis nem kétharmados törvényt hoztak, hanem még a feles törvénynél is alacsonyabb szintű jogszabállyal: kormányrendelettel kívánják korrigálni a hibát. Gy. Németh Erzsébet, az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának elnöke lapunknak azt mondta: új jogi levezetéssel oldotta meg a kormány a feladatot. Ennek tartalmáról nem beszélt. Közlése szerint azért nem sikerült törvényt alkotniuk, mert a Fidesz átdolgozásra visszavonta saját tervezetét. Kovács Zoltán, a parlament szakbizottságának alelnöke viszont kérdésünkre cinikusnak nevezte az MSZP álláspontját. Elmondta, hogy az Országgyűlés 11-szer szavazta le a Fidesz tervezetének napirendre vételét, amikor pedig napirendre tűzte az ügyet, a kormány nem támogatta azt. Ezután vonták vissza tervezetüket. Az alelnök hangsúlyozta: a kodifikációs kötelezettség nem az ellenzéket, hanem a kormányzatot terheli. A kormány pontosan tudta, hogy az Alkotmánybíróság milyen határidőt adott a jogalkotásra.
A Kormányszóvivői Irodától kapott tájékoztatás szerint a Magyar Közlönyben ma hirdetik ki a közigazgatási hivatalokról szóló rendeletet. A jogszabály tartalmáról nem nyilatkoztak. Úgy tudjuk: azt a jogtechnikai megoldást alkalmazták, hogy megyei hivatalnak nevezték el a regionális hatóságokat. A káosz várhatóan még az eddiginél is nagyobb lesz. A jogbiztonságot teljességgel aláássa a trükkös megoldás. Az évi 80-90 ezer hatósági határozatot vélhetően sorozatosan megtámadják majd az ügyfelek a bíróságon. Ez a helyzet valószínűleg addig tart majd, míg az Alkotmánybíróság véleményt nem alkot a kormány kétharmados törvényt pótló rendeletéről.