Amerikában, Angliában természetes, hogy nemcsak kistelepüléseken, de akár New Yorkban is segédrendőrök dolgoznak – ők gyakorlatilag polgárőrök, azaz önkéntesek –, de hatósági jogosítványokkal. Amit a hazai polgárőrök nem mondhatnak el magukról. Nálunk az In-Kal Security vagy bármilyen más biztonsági cég kötelékébe tartozó személynek – felfogadott, pénzért dolgozó őr – tágabb jogköre van, mint egy önkéntes polgárőrnek. Ha például egy polgárőr bűncselekményre utaló körülményeket észlel, mindössze annyit tehet, hogy riasztja az állami hatóságot. Ugyan jogában áll – amennyiben képes rá – megakadályozni a bűncselekmény elkövetését, de az elkövetőt nem igazoltathatja, kényszerintézkedést pedig egyáltalán nem alkalmazhat. A vagyonőrök viszont még igazoltathatnak is, ami a saját őrzött területükön természetes is lehetne. Ám a hazai jogszabályok szerint ezt a nyílt utcán is megtehetik, az adott objektum – például egy pláza – védelmében.
Gyenge Zsolt, aki a rendszerváltozás kezdeteitől kapcsolatban áll, és részt vesz a polgárőrség munkájában, egy olyan fővárosi kerületben járőrözik, amely bűnügyileg a legfertőzöttebbek közé tartozik. Ahogy mondja, Erzsébetváros nem könynyű terep. A gyakorlati munkáról, amibe az utcai, bolti tolvajok elcsípésén át az idősek oltalmazásán keresztül sok minden beletartozik, sok tapasztalatot gyűjtöttek. Gyenge Zsolt úgy véli: a közbiztonságot jelentősen lehetne növelni – a fővárosban, de főként vidéken – pusztán csak azzal, hogy az angolszász gyakorlatnak megfelelően a polgárőrség törvényben garantált felhatalmazásokat kapna az intézkedésre. Így az állam gyakorlatilag nulla forintból javíthatna a vidékiek és a városiak biztonságérzetén.
A polgárőrség egy olyan hálózat, amely beágyazódott az adott közösség életébe, önkéntesekről van szó, a településen élőkről, akik saját szabadidejükben védik a közösséget, ingyen. Ha gond van, pillanatok alatt ott lehetnek a helyszínen, nem úgy, mint a rendőrség, esetleg órák múlva. A probléma évtizedes: most az egyik válasz rá a démonizált Magyar Gárda, amelyet azok hívnak segítségül, akik már minden reményüket elvesztették. – Pedig van más megoldás is, de ahhoz, hogy a jól működő polgárőrség bázisán ki lehessen alakítani egy segédrendőri szervezetet, mindenképpen szükség volna képzésre és a jelentkezők pszichológiai szűrésére – vélte Gyenge Zsolt, utalva arra is, hogy Pátkán a gyanú szerint éppen polgárőrök gyújtogattak.
Sokan azt mondják, a polgárőrök jogosítványainak kiterjesztése a diktatúra önkéntes rendőreinek, illetve munkásőreinek státusát idézné fel. Macsotai Tibor, az érdi polgárőrség elnöke is úgy véli, hogy nem a polgárőrséget kellene átalakítani, hanem fel kellene állítani az önkormányzati rendőrséget – ahogy ezt Kondorosi Ferenc, az Új rend és szabadság program kormánybiztosa is felvetette. A kérdés azonban az, hogy miből? A legveszélyeztetettebb kistelepülések már ott tartanak, hogy az óvodát és az iskolát sem tudják megmenteni. Macsotai Tibor viszont úgy véli, azt a néhány milliót, amibe egy–három rendőr felszerelése kerül egy faluban, ki lehetne gazdálkodni.
Gyenge Zsolt – aki maga is önkormányzati képviselő Terézvárosban – viszont arra hívta fel a figyelmet: az önkormányzati rendőrség ötlete nem más, mint az állami kötelezettségek áthárítása az önkormányzatokra, források hozzárendelése nélkül. Macsotai Tibor úgy látja: a közterület-felügyelők (akiknek két hónap tanfolyam után már hatósági jogkörük van!), a polgárőrök, a rendőrök, a biztonsági őrök, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, valamint a kormány végre tárgyalóasztalhoz ülhetne, hogy megvitassa, miként lehetne javítani a polgárok közérzetén, és megtalálja ehhez a jogi hátteret.
Sok olyan hálózat működik már az országban, amit felhasználva, beépítve egy működőképes rendszerbe, a tragédiák – mint például a mostani kesznyétei – elkerülhetők lennének. Tény, hogy a kistelepüléseken élők egyre kiszolgáltatottabbak, a maradék tanyavilág időskorú lakóiról már nem is beszélve. – A rendőrség a bűnüldözésre koncentrál, egyre inkább kifarol a bűnmegelőzésből. Éppen ezen a kulcsfontosságú területen tudna segíteni a polgárőrség és a civil szervezetek – véli az érdi elnök, hangsúlyozva, hogy egyszer és mindenkorra el kellene felejteni a polgárőrséggel összefüggő politikai előítéleteket: a polgárőrség az emberek biztonságát szolgálja. Ők azok, akik a többieket úgy védik, hogy minderre a saját idejüket áldozzák. Kondorosi Ferenc az egyik kereskedelmi csatornának arról beszélt, az önkormányzati rendőrség ötlete számára szimpatikus, csakhogy a rendszerváltozáskor a honatyák úgy döntöttek: állami jogkört nem gyakorolhat az önkormányzat. Ezért lenne szükség minék előbb a tárgyalásra – vélekedik mindkét, lapunk által megkérdezett polgárőr.
Szentkirályi Alexandra
Nagy bejelentéseket ígér Szentkirályi Alexandra
