„Latrinahangok” Pozsonyból

A szlovák sajtó is megelégelte Ján Slota szóbeli ámokfutásait, derül ki a legutóbbi lapkommentárokból, amelyek szerint az újra a Fidesszel riogató Robert Fico miniszterelnök csak hangnemében különbözik a Szlovák Nemzeti Párt elnökétől.

Belerészegült népszerűségébe a kétéves uralkodását ünneplő szlovák kormánykoalíció, és nem tudja, mit beszél – így jellemezte az egyik szlovák politológus az elmúlt két nap szlovákiai történéseit a kormányzó politikusok megnyilatkozásai fényében. Ján Slota nemzeti párti vezér csütörtöki sajtótájékoztatóján újra nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illette a magyarokat, de azokat a szlovákokat is – Iveta Radicovának, az ellenzéki államfőjelöltnek a „patkányok elnöki” posztját javasolta –, akik szimpatizálnak a magyarokkal. A becsmérléseken túl azzal is megvádolta a magyar kormányt, hogy eltűri a „kézifegyverekkel felszerelt alakulatokat, amelyek a NATO-n kívül tevékenykednek, s bármikor megtámadhatják Szlovákiát”.
Vladimír Meciar a parlamentben szidalmazva a rendszerváltás egyik legismertebb egyéniségét, Frantisek Mikloskót, aki a háromszoros exkormányfő szerint „intrikus bohóc”, mert átvette az Esterházy János Emléklapot, s több milliós támogatást fogadott el Soros Györgytől.
Eduard Kukan volt külügyminiszter megelégelte a gyűlölködést, s kijelentette: „Ján Slota a szlová-
kiai politikai élet szégyene. Sajnos tőle nem várhatjuk el, hogy bocsánatot kérjen minősíthetetlen kijelentéseiért. De koalíciós partnere és személyes barátja, Robert Fico megtehetné helyette.” A miniszterelnök azonban nem hallgatott a tapasztalt diplomatára, sőt. A vulgarizmusokat leszámítva gyakorlatilag ráígért koalíciós partnerére, amikor a „magyar extrémizmus és szélsőségesen nacionalista pártok esetleges győzelme miatt” a szlovák pártok egységére szólított fel, és szégyenletesen megdöbbentőnek nevezte, hogy Radicová elfogadta Orbán Viktor szóbeli támogatását.
A meghatározó szlovák lapok bírálják „a kilencvenes évekre emlékeztető” nacionalista hangokat.
A baloldali Pravda szerint Fico és Slota „verseng” a magyarellenességben, s köztük csak Slota „latrinahangneme” jelenti a különbséget, mert „kultivált hangnemben nem tud radikálisabb lenni Ficónál”. A liberális Sme szerint Slota – és Fico – „legitim joga az elvárás, hogy az újságírók közvetítsék szavait a nyilvánosság felé”, ám az újságírók felelőssége is, ha ez a hangnem megjelenik a társadalom közgondolkodásában.