Milliárdos biznisz az öbölpusztítás

Összesen csaknem másfél milliárd forintot spórolnak meg azok a cégek, amelyek építési hulladékaikat nem a hivatalos lerakókba, hanem a csepeli szabadkikötőbe szállítják – állítják szakemberek arról az öbölfeltöltésről, amelyről a környezetvédelmi hatóság csak szemrevételezéssel állapította meg, hogy szabályos. Az Állami Számvevőszék szerint elhibázott volt a Mahart országos közforgalmú kikötőjének 2006-os privatizációja.

2008. 07. 14. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mindössze helyszíni szemrevételezéssel állapítottuk meg csütörtökön, hogy Csepelen szabályszerűen zajlik a Duna egyik öblének feltöltése, mintavétel nem történt – ismerte el Gyapjas József, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója. A terület tulajdonosát a jövő héten szólítják fel, hogy a kézhezvételtől számított 30 napon belül mutassa be azt a nyilvántartást, hogy milyen anyagok kerülnek a Dunába.
Megírtuk, a Fidesz felszólította Szabó Imre környezetvédelmi minisztert, hogy állíttassa le a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai (BSZL) Zrt. tevékenységét, a Duna eltüntetését. Jelenleg naponta több száz teherautó szállít építési törmelékeket a csepeli szabadkikötő területére, ahol három öböl közül az egyiket teljesen feltöltik, összesen egymillió köbméternyi sittel.
Illés Zoltán (Fidesz), akinek a minap csak akciófilmekbe illő jelenetek közepette sikerült sajtótájékoztatót tartania az ügyben, elmondta: óriási üzlet valakiknek, hogy egymillió köbméternyi hulladékot szállítanak ide, amikor szakemberek szerint az építési törmelék hivatalos lerakásáért ma köbméterenként 1400 forintot kell fizetni.
A felügyelőség előzőleg azzal érvelt a csepeli önkormányzat által is jóváhagyott feltöltési engedély mellett, hogy az érintett medence mesterséges kialakítású, amely eredetileg kikötőnek létesült, de kikötővé minősítése nem történt meg, és ilyen célra nem is használták. Éppen utóbbit, illetve a Mahart-Szabadkikötő Zrt. tulajdonában lévő BSZL Zrt. 2006-os privatizációját, illetve a kikötői működtetés értékesítését kifogásolta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2007. augusztusában, jelezve: az „országos közforgalmú kikötőt” az ÁPV Zrt.-nek koncesszióba kellett volna adni, ugyanis így az állam kezéből kikerült a működtetés.
Ortó István, a BSZL Zrt. általános vezérigazgató-helyettese állítja: a beruházás a víz és partfal megóvásáért zajlik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.