Kibeszélhetnék az öregedő lakosság helyzetét, a falvak tönkretételét, a családok csapdáit, a relatív műveletlenség okait és még sok
tabutémát, amelyek valóban összefüggnek a magyar emberek méltóságával. Ez azért hangsúlyozandó, mert a „meleg” vonulások idején kiderül, méltóság csak kisebbséginek jár
Mélységes megdöbbenésének adott hangot a Mazsihisz elnöke az MTI-nek, mivel az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a polgári és büntető törvénykönyvbe utólag beillesztendő szakaszokat. Sokadszorra futott neki Bárándy Gergely MSZP-s képviselő, hogy a gyalázkodást (olyan kifejezések és kézmozdulatok, amelyek alkalmasak egy csoport becsületének, emberi méltóságának megsértésére) és a gyűlöletbeszédet bűncselekménnyé nyilváníttassa. A Mazsihisz pedig azt szerette volna, hogy valamely kisebbség tagja akkor is pert indíthasson személyiségi jogai védelmében, ha nem személyében, hanem csoport tagjaként sértették meg.
Sokat megértünk már, amióta Gyurcsány Ferenc rászabadult az országra, de ez a nyílt fenyegetőzés és zsarolás, amit Suchman Tamás és Bárándy Gergely az Alkotmánybírósággal szemben alkalmaz, a legrosszabb időket idézi. Mi a zsarolás receptje? Suchman Tamás, a marcali királycsináló elmegy az Alkotmánybíróságra, és rendet vág. Megmutatja, hogy Bihari Mihálynak hiányosak a történelmi ismeretei, és elviszi neki édesanyja naplóját, amelyet a kaposvári gettóban kezdett írni. A pontosság kedvéért: éppen Suchman és Bárándy ne tudnák, az egész antiszemita, szélsőséges és fasiszta veszély egy-egy politikai adukártya a Magyar Szocialista Párt kezében, amellyel olyan rondán élnek vissza, mint ahogyan azt most ők teszik? Az elmúlt húsz év alatt nem tudnak papírt felmutatni egy pofonról, tömeges nyilas randalírozásról, komoly merényletről, fasiszta nagygyűlésről, ahol pogromra szólították fel a bódult tömeget. Nem és nem. Szélsőséges írásokat felhajkurászni komoly időpocsékolás, a Mein Kampf a CEU-n kapható angolul, néhány helyen magyarul is. Antiszemiták és nyilasok csak akkor „teremnek”, amikor az MSZP kormányoz, Szabó Albert is akkor aktivizálja magát. Hát nem különös? Mértékadó vélemények szerint a zsidók egyenesen reneszánszukat élik Magyarországon. Az ingatlanbiznisz és a lakásépítés szinte teljesen a kezükben van, de a plázaberuházásokban is komolyak az érdekeltségeik. Ezt ne tudná Suchman Tamás? És azt, hogy amikor valakit lezsidóznak, arra soha nincs tanú, sohasem hallja harmadik fél, és sokszor kiderül, hogy nem is az, és nem is úgy történt. „De történhetett volna” (R. G., Magyar Hírlap). A futballdrukkerek mégsem számíthatnak komoly tényezőnek. Ennek ellenkezője egy másik örökké sértett társaság, amelyik előszeretettel ordítja ki magából, hogy kiirtja a „köcsög magyarokat”, mert ezt viszont retorzió nélkül teheti.
Mit nyilatkozik Bárándy Gergely? „Ha meg akarjuk őrizni nemzetközi szalonképességünket, akkor nem távolodni kellene az európai tendenciáktól, hanem közeledni azokhoz.” Amikor látjuk a francia másodgenerációsokat autókat égetni, házakat feltörni, hónapokig randalírozni, vagy a németeket, akiknek tele a hócipőjük a bevándorlók intoleranciájával, néha kölcsönösen törnek, zúznak és rombolnak, mire gondoljunk? A szalonképességükre? Vagy nem? Akkor a képviselő miről beszél? Hallott már Jerry Falwellről? Az egykor híres amerikai prédikátorról? És Larry Flintről? Őt bizonyosan ismeri, a Hustler tulajdonosa. A lap 1983. novemberi számában hozott egy álinterjút Jerry Falwellel, melyben a tiszteletes „elmondja”, hogy életében először az anyjával volt szexuális kapcsolata a budin, ahol csak azért volt némi hely, mert kivitték a kecskét. Utána meg annyi Camparit ivott, hogy a ronda anyja sem volt akadálya az aktusnak. Az interjú mellesleg a Camparit volt hivatott reklámozni. A botrány óriási volt. Amerika egyik posszibilis protestáns prédikátorát a Hustler magazinban gyalázzák, és tisztes édesanyjával egyetemben vérfertőzőnek állítják be.
A tiszteletes perelt, 1988. február 24-én hirdettek ítéletet, és Falwell elvesztette a pert, amelyet Amerikában a szólásszabadság diadalának neveztek. Az Amerikai Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy bántó, ízléstelen és gusztustalan kritikát is muszáj elviselnie annak, aki például közszereplő. Az alkotmány első kiegészítése garantálja a sajtó és a szólás szabadságát.
Ennek a pernek az ismeretében nyugodtan lehet Orbánt paprikajancsizni, a miniszterelnököt idiótázni, Esterházyról meg azt mondani, hogy magyargyűlölő.
A probléma, amikor Gyurcsányt bírálni tiszteletlenség, Orbánt viszont az igazság leképezése.
De itt egészen másról is szó van, nem csak a szólásszabadságról. Arról például, hogy ha a Zabhegyezők Betéti Társaságának nem tetszik X. X. nyilatkozata, amely szerint Z. Z. zabhegyezés helyett inkább kapálni járna, akkor feljelenhetik X. X.-et Z. Z. nevében vagy helyette. Ismerve a Mazsihisz kombattáns érzékenységét, vége-hossza nem lenne a pereknek. Esetleg hallgassuk meg a cigányság prominens képviselőjét, akiről nem tudni, mikor védi sorstársai érdekeit, mert reggeltől estig a tévécsatornákat járja. Ő például biztosan tudja, hogy aki vele szemben áll, fasiszta, rasszista, antiszemita vagy kirekesztő, esetleg együtt mind. A magyarokat többi jogvédő társával egyetemben nem szívleli. Akaratlagos rossz szándékkal teli megnyilvánulásaik csak mélyítik az ellentéteket. Rájuk például melyik paragrafus vonatkozik? Annak örüljenek, hogy az Alkotmánybíróság nem szavazta meg, hogy a gyalázkodás és a gyűlöletbeszéd büntetendő. És nem csak a jogvédők. Örülhet a kormány, hogy megúszta a gyűlöletkampányokat: a 23 millió románt, a jobboldal leverését, a kóbor kutyák telepre zárását, Kövér László morális legázolását, a társadalom különböző csoportjainak uszítását más csoportok ellen.
Nagy kérdés, hogy kik és milyen okból szeretnének szájkosarat tenni másokra, miközben a közbeszédben nyoma sincs az emberi méltóság vagy az egyes ember tiszteletének. Az emberek kiszolgáltatottak, és félnek a munkahelyükön, félnek véleményt mondani, félnek, hogy fizetésképtelenek lesznek, hogy lakásukba bármikor betörhetnek, és elrabolhatják jelképes vagyonukat. Olaszliszka óta félnek autózni, különösen félnek, amióta híre kelt, hogy bizonyos cigányok mindenütt és mindenkit életveszélyesen fenyegetnek, akiről azt gondolják, az ő korlátlan „szabadságukra” tör. De hogy ők se maradjanak ki, ők a Magyar Gárdát félik, azt a civil csoportosulást, akik még nem vertek meg senkit, nem terrorizáltak senkit, és nem vágtak szét fűnyíróval kutyapofákat.
Fenyegető és álnok magatartás, amikor a méltóságra hivatkozva felszólítják a társadalmat, bátran beszélje ki a tabuit. Mindezt a civilség leplében erőszakos agresszívan. Hogy mennyire hamisak, kiderül abból, hogy a kibeszélés kizárólag a kisebbségek privát ügyeire vonatkozik. Kibeszélhetnék az öregedő lakosság helyzetét, a falvak tönkretételét, a családok csapdáit, a relatív műveletlenség okait és még sok tabutémát, amelyek valóban összefüggnek a magyar emberek méltóságával. Ez azért hangsúlyozandó, mert a „meleg” vonulások idején kiderül, méltóság csak kisebbséginek jár.
Szóval volna itt némi tennivaló a szélsőjobboldal megtizedelése előtt. Mondjuk békén hagyni az Alkotmánybíróságot. Ebben az elfogult és lelki korrupcióval is terhelt rendszerben ma szinte az egyetlen világítótorony az Alkotmánybíróság. Bihari Mihály távozása elkerülhető lett volna, ha megteszi az MSZP-nek azt a szívességet, hogy nem engedi át a népszavazási kérdéseket. Átengedte. Most aztán távozhat a testületből, és végkielégítés címén el kell viselnie Suchman Tamás célozgatását az antiszemita Alkotmánybíróságról. Azért annyira nem vagyunk amatőrök, Suchman úr. A gettó után sietve jött a malenkíj robot, a kitelepítések, Pócspetri, Hortobágy, Recsk, kuláklista, a felvidékiek szál ruhában, beszolgáltatás stb. Az ön pártjának – amit már egyszer el akart hagyni – elődje, mint elkövető, felelős a történésekért.
