Négyes metró: elemzések, titkok, kétségek

Első benyomásként kérdéses lehet a 4-es metró beruházásának hatékonysága – olvasható abban a fővárosi önkormányzat honlapján nyilvánosságra hozott hatásvizsgálatban, amelyet Budapest vezetői költség-haszon elemzés néven hónapokig titokban tartottak. Bár a dokumentum elejére 2008. március 8-i dátumot írtak, a Transman Kft. által jegyzett anyag első része új, míg a táblázatok és az ábrák még a Főmterv 1996-os elemzéséből származnak. Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes korábban azzal indokolta a titkosítást, hogy azzal az adatvédelmi ombudsman is egyetértett, továbbá az immár 517 milliárdos beruházás uniós támogatásának esélyeit nem akarják befolyásolni a kormánydöntés, illetve a brüsszeli pályázat benyújtása előtt.
Vitézy Dávid, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szóvivője komolytalannak tartja az anyagot, aminek egy része ECU-ban, az EU elődjének elszámolási valutájában határozza meg a beruházás költségeit. – Beigazolódott az előrejelzésünk, hogy húsz év alatt sem térül meg a 4-es metró, hiszen az elemzés naponta, két irányban csak hétezer többletutassal számol, míg a főváros környékén milliók élnek, akiknek zöme ma autóval jön be a városba. – Egy utas alig több mint öt percet nyer az M4-gyel, ami harminc év alatt 360 milliárd értékű időmegtakarítást jelent – érvel a tervek szerinti metróvonal mellett az elemzés, kedvezőnek ítélve a majdani közúti forgalomcsökkentő hatást. Az anyag a 4-es metró első, illetve második szakasza indulásánál 2011-es és 2013-as határidővel számol. Azonban a Fővám téri és a Szent Gellért téri megállóépítés késése miatt felvetődött az egész beruházás csúszásának lehetősége.