Aki eddig még nem kapott napszúrást, most megkaphatja. Szombaton rendezik a Hortobágyon az V. Délibáb futást, amelyre ideális idő ígérkezik, nagyjából 35 fokot mond a meteorológusok visszafogottabbik fele. A résztvevők vagányabbik része a félmaratoni számban indul (ez csak 21 kilométer), a pályakezdők 6, illetve 12 kilométeren át lógathatják a nyelvüket.
Én értem a tréfát. Vannak különleges emberek, akik szeretik a kihívást, szeretik időről időre megméretni magukat. Az egyik cölöpön ülésben kívánja maga mögé utasítani a világot, a másik hosszú napokra megvackol magának egy zsúfolt méhkasban, a harmadik malomköveket hajigál a pusztában, csak úgy kedvtelésből. Nem vagyunk egyformák.
Nem a vetélkedéssel van bajom. Dehogy. Az élet maga is küzdelem. Szép az erőfeszítés, csak hasznos dologért történjen. Nekem attól kevésbé dagad a keblem, hogy Tóth Béla a kánikula ellenére keresztülfutott a rónán, aztán meg szívelégtelenségben elhunyt.
Vannak nemesebb célok is. Azokért is érdemes áldozatot hozni.
A mindenből kihagyottak koalíciója megakadályozná a békét
