Szőnyeg alá söpört történelem

A Kráter Kiadó kis könyvműhelynek számít, mégis, a könyvhétre szokatlanul nagy számú, tíz kötettel jelentkezett. Kovács Attila Zoltán főszerkesztő és Csernóczky Judit, a kiadó irodalomtörténész munkatársa egy szóval úgy jellemezné a kínálatot, hogy a szőnyeg alá söpört történelem rejtelmeit akarják a felszínre hozni.

Kovács Attila Zoltán elmondta többek között, hogy Márai Sándor elhíresült sorai (Magyarnak lenni nem állapot, magyarnak lenni: magatartás) egyre aktuálisabbak, ha a kulturális ködoszlatás lehetőségére gondol. Márpedig itt a legfőbb ideje végre kimondani, leírni, könyvben vagy folyóiratban kiadni az elmúlt időszak elhallgatott tényeit, vagy mondjuk ki: szörnytetteit. A gulyáskommunizmus és az elrontott rendszerváltozás valójában kulturális síkon semmiben sem különbözik, hiszen az elmúlt két évtized úgymond tényfeltáró munkája csupán a felszínes szembenézés, említés, esetleg médiapárbeszédig eljutó, a vitafórum egyes jegyeit magán viselő hangos gondolkodásban merült ki. A pusztán beszédtémától el kellene jutni végre a tényekig, amelyeket már nem lehet szőnyeg alá söpörni. A Kráter Kiadó új könyveinek jó része a Szőnyeg alá söpört történelem szlogen védjegye alatt tágabb értelemben XX. századi sorstragédiák bemutatásával segíti a múltébresztést. Dömsödy Aurél Soha ilyen vendégséget című monográfiája a Szovjetunióba hadifogolyként elvitt magyar tisztek megrázó sorsát tárja fel a meghurcoltak szemszögéből. Széchenyi Kinga Megbélyegzettek című kötetében a kitelepítések tragédiájáról olvashatunk, Sulyok Katalin és Siklós László munkája Elsüllyedt (B)irodalom címmel a Kádár-rendszer nagyregénye. Szintén kétkezes: egy újságíró házaspár műve, amely a korszak közhatalmasságainak életében nem számíthatott megjelenésre.
A történelmi tárgyú könyvek mellett a szépirodalom is megjelenik a palettán. Turcsány Péter interaktív Wass Albert élettörténet-regényéről és Szappanos Gábor Csőregh Márton válogatott szenvedései című regényéről már írtunk lapunk Olvasó című rovatában. Kovács Attila Zoltán beszámolt arról, hogy a nagy sikerű Székely Trianon kötet szerzőjének emlékirata A Mindenható markában és a Kegyetlen pálya önéletrajzi diptichon. Írója, Ambrus András a tőle megszokott humorral avatja be olvasóit régóta könyvbe kívánkozó életútjába: gyerekkor Erdélyben – Trianon árnyékában, majd a „kicsi magyar világban” –, frontszolgálat, szökés és menekülés, majd életre szóló elkötelezettség a színház világához. A Székely Mózes- (Daday Loránd-) életműsorozat új kötete a leghíresebb Székely Mózes-regényt, a Zátonyt (1930) és a Kié ez az ország? című kiadatlan drámáját tartalmazza, amely megrázó élettörténet és válaszkeresés a XX. századi magyar történelmi csapások árnyékában. Nehéz Ferenc válogatott novellái a felvidéki Mátyusföld összetartó, tisztességes, szép világának mindennapjait idézik elénk. A hétkötetes író méltatlanul feledésbe merült nevét Móra, Móricz, Mikszáth, Wass írói tehetségével egy sorban említhetjük. A Két harangszó ölelkezett című novelláskötet írásai a szenvedők, a megalázottak szeretetének erejével ragadja magához olvasóit. A szereplőinek nehéz sorsára fogékony író többnyire önéletrajzi ihletettségű írásaiból sugárzik az emberség és a szeretet. A gyerekeknek szólnak Wass Albert mesesorozatának legújabb darabjai, válogatott Magyar népmesék 7. kötete és a Mátyás király és a vén katona mesetörténet, amely Simorka Sándor illusztrációival jelent meg.