Erősek klubja. A G8-at az 1973-as olajárkrízis hozta életre. Az akkori francia elnök, Valéry Giscard d’Estaing két évvel később hívta meg a legerősebb gazdasággal rendelkező államok vezetőit Rambouillet-ba, ahol az évenkénti találkozókról döntöttek. A G8 inkább hasznos baráti társaság, mint hivatalos szervezet, mivel nincs sem adminisztrációja, sem székhelye, ám mivel a legerősebb gazdasági hatalmak vezetői ülnek le egymással beszélgetni, a nagyvilág számára fontosak az ott elhangzottak.
1975. A G6 (Franciaország, Egyesült Államok, Japán, Olaszország, Nagy-Britannia, Nyugat-Németország) első találkozója.
1976. Amerikai indítványra a G6-hoz csatlakozott Kanada, megalkotva a G7-et.
1977. Az Európai Bizottság képviselőjét az Egyesült Királyság meghívja a tanácskozásra. Azóta a bizottság állandó résztvevője a csoport megbeszéléseinek.
1997. Amerikai javaslatra Oroszországot is felveszik a tagok közé. Az orosz vezetők 1994-től kezdve jelen voltak a tárgyalások helyszínén, s egyeztettek velük a G7 tagjai, ám teljes jogú taggá csak ekkor váltak.
2005. Újabb tagállamok meghívását indítványozta Tony Blair brit miniszterelnök, főként a nemzetközi tárgyalások homlokterébe kerülő klímatárgyalások miatt. Az öt meghívott állam (Mexikó, Brazília, Kína, India és Dél-Afrika) külön csoportként működik a nyolcak mellett. A bővítést ellenzi Amerika és Japán, míg Franciaország és Nagy-Britannia támogatja. (S. L. S.)
A G8 tagjai mellett további tizenöt állam vezetője vett részt a japán Hokkaido szigetén zajló eseményen, köztük nyolc afrikai országé, jelezvén, hogy a csúcson központi szerepet kap az afrikai államok segélyezése, illetve a zimbabwei politikai válság. A csúcson külön kétoldalú megbeszéléseket folytatott Dmitrij Medvegyev orosz elnök, többek között amerikai kollégájával,
George Bushsal, akivel nem jutottak dűlőre az amerikai rakétavédelmi rendszer kérdésében.
A rendezvényen felszólalva Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára felszólította az állam- és kormányfőket, hogy birkózzanak meg az „egymással összefonódó kihívásokkal”, a globális élelmiszerválsággal, a fejlesztési segélyekkel és a klímaváltozással. Felhívta a vezető hatalmak figyelmét korábbi ígéreteik betartására. Mint azt segélyszervezetek is hangsúlyozták, a három évvel ezelőtt a skóciai Gleneaglesben rendezett G8-csúcson olyan elhatározás született, amely szerint 2010-ig megduplázzák az Afrikának szánt segélyeket, ám ígéretük teljesítésétől az érintettek egyelőre messze elmaradnak.
*
Ban Ki Mun sürgős cselekvési terv kidolgozását is szorgalmazta a globális élelmiszerválságból való kilábalás érdekében. A Japánban összegyűlt vezetők várhatóan közös nyilatkozatban hívják majd fel a figyelmet az afrikai élelmiszertermelés növelésének szükségességére, illetve elképzelhető, hogy a nyolcak olyan szakértőkből álló nemzetközi tanácsadói bizottság felállítását szorgalmazzák majd, amely segítséget nyújtana a jelenlegi élelmiszerválsághoz hasonló krízisek kibontakozásának megelőzésében.
A csúcstalálkozóval párhuzamosan José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elmondta, az Európai Unió agrártámogatásokra elkülönített, de fel nem használt forrásait, mintegy egymilliárd eurót fordít a fejlődő országok gazdálkodóinak megsegítésére. Az EU elsősorban a farmerek vetőmaghoz és műtrágyához való hozzájutását könnyítené. Az unió előzőleg közölte, hogy külön 550 millió eurónyi rendkívüli segélyt folyósít az arra rászoruló országoknak.
Az élelmiszerválságról tegnap az afrikai országok vezetőivel tárgyaltak a G8 tagjai, a tárgyalásokon természetesen szóba került Zimbabwe is, ahol nemrég – ellenfele visszalépése miatt – újra államfőnek választották a 28 éve hatalmon lévő Robert Mugabét, aki csalással nyerte a választásokat, s az ellenzéki pártok és támogatóik megfélemlítésével kormányozza országát. George Bush amerikai elnök ismét csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a választásokat erőszakcselekmények kísérték. Ezen a véleményen volt az Afrikai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Tanzánia elnöke, Jakaya Kikwete is, aki szerint egy egységkormány felállításával lehetne orvosolni a helyzetet. Kikwete azt mondta, az afrikai vezetők nem értenek egyet az amerikai elnökkel, aki szorgalmazza, hogy vezessenek be büntetőintézkedéseket Hararéval szemben.
A hokkaidói csúcson számos bilaterális találkozóra is sor került tegnap, ezek között a legérdekesebbnek az utolsó G8-csúcsán résztvevő Bush és a most bemutatkozó Dmitrij Medvegyev orosz elnök megbeszélése tekinthető. Találkozójuk nem hozott áttörést abból a szempontból, hogy nem tudtak egyetértésre jutni az amerikai rakétavédelmi rendszer komponenseinek csehországi és lengyelországi telepítése kapcsán. Szergej Prihogyko, az orosz elnök tanácsadója szerint Medvegyev elfogadhatatlannak nevezte az amerikai rakétapajzs egyes elemeinek Litvániába telepítését.
Medvegyev komoly aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok tárgyalásokat kezdett Litvániával arról: ha az eredetileg kiszemelt Len-gyelországgal nem sikerül megegyezni, Litvániába telepítenék az ellenrakétákat. Oroszország élesen ellenzi az elképzelést, mert szerinte annak kivitelezése veszélyezteti nemzetbiztonságát. A két elnök viszont egyetértett abban, hogy Iránt és Észak-Koreát meg kell győzni nukleáris ambícióik feladásáról.
Bush után Gordon Brown brit miniszterelnökkel is tárgyalt Medvegyev, s mindketten az orosz– brit kapcsolatok normalizálását szorgalmazták. A beszélgetés során szó volt a kétoldalú viszonyt súlyosan megterhelő összes politikai és humanitárius vitáról. Előzőleg Medvegyev megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral és Nicolas Sarkozy francia elnökkel is.
