A sztárcsótányok a pesti strandon

Esti szörfölés közben egyszer csak mit látok a Cool Tv-n? Hát nem azokat a kedves dél-amerikai óriáscsótányokat, akiket Nagy Feró néhány éve párás szemmel csodált valami idióta tévés társasjáték zsűritagjaként egy halálra rémült, üvegkádban fetrengő versenyző hölgy csipkés fehérneműjén? A kitinruhás csapatot később A rettegés fokában is üdvözölhettük, ide-oda pakolgatta őket a sok kényes, magánkívül sikítozó, fintorgó celeb. Még jó, hogy nem tettek kárt bennük. Ha egyet is megettek volna közülük, azonnal feljelentettük volna a műsort az állatvédőknél. Azóta már „arcról” is megismerjük őket, és most már elárulhatjuk, hogy mindig is nekik szurkoltunk! Hajrá csótányok! Hajrá rovarvilág!
Persze a Cool Tv Cumi – Ki nyel ma? című műsorában sem jutott túl hálás szerep ízeltlábú kedvenceinknek. Egy nem valami tágas üvegdobozban kirakták szegényeket a tűző napra a pesti strandon, mindenkinek kétségbeesetten sikítoznia kellett körülöttük, hogy jaj, milyen borzasztók, és jaj, milyen rettenetes lesz annak az idióta versenyzőnek a sorsa, aki most veszít a bekötött szemmel, négykézláb, hason csúszva, strandpiszokba hemperegve szalaggyűjtő versenyen, mert arra ráadnak egy alul szigetelőszalaggal lezárt, rózsaszín biciklis nadrágot, és abban két percig bent fognak tartózkodni szegény csótánykomák. Gregor Samsa testvérkéi helyében én ilyen megalázó és egyben megbélyegző, negatív szerepet, sokat foglalkoztatott, idomított sztárcsótány létemre el sem vállaltam volna. Főleg nem ezen a csatornán.
Még hogy a Bárdosi nevű egykori birkózó finnyáskodik ott a műsor vége felé, hogy hová tehetik rá a csótányokat, meg milyen testrészére ne? És ők mit szóljanak? Teljes két perc levegő nélkül, egy töksötét, kanszagú sztreccsgatyában, amelybe – általános tetszés közepette – még hangosan bele is pukizik a tulajdonos, vagy legalábbis úgy csinál, de az is pont elég, nem?
Ízeltlábú barátainkat talán csak annyival tudjuk vigasztalni, hogy lám, a körülöttük rajzó és őket rendszeresen és kötelességszerűen maceráló celebek sorsa sem sokkal könnyebb, mint az állatkerti fogságban élő rovaroké, hiszen önként, dalolva jelentkeznek a szivatóműsorba, hivatásos címeres ökörnek, pedig elvben szabad, életerős, tanult ifjú emberek, a teremtés és egyben az evolúció koronái. De valamiért mégsem választanak maguknak valami szép, komoly szakmát, mint a szüleik, nagyszüleik, inkább ebben a műsorban égetik magukat, mint egykor Csepregi Éva a napon túlkoros vízi sellőként. Hát élet ez? Hát van ebben perspektíva meg jövőkép? Vagy valami olyan, ami az embert pozitíve különbözteti meg a kedves rovarkollégáktól? Ellenkezőleg.
Cumi – Ki nyel ma? Cool Tv – 20.25.