Dobbanások

Iszinbajeva, az oroszok rúdugró olimpiai bajnoka elismerte, minden világcsúcsáért komoly pénzösszeget kap. Ezért javítja meg a rekordot csak centiméterenként. (július 11.: 503 cm; július 29.: 504; augusztus 28., Peking: 505.) „Alapjában véve minden üzlet a világon – írta Wass Albert –, a házasság is, az élet is, minden.” Miért lenne kivétel az olimpia?

Sári Nándor kajak-kenu edző elmondta, hogy naponta ötven kilométereket biciklizik a pálya mellett. A XV. században élt emberek közül egy nem csodálkozna, ha ma feltámadna: Leonardo. Hol volt még a bicikli, amikor ő már a lánc ősét megálmodta.

A Pekingben lelkesítő magyar szurkolók a napokat nem órákkal, percekkel, hanem szívdobbanásokkal mérik.

Az egymásra mutogatások a magyarok háza táján csend előtti vihart prognosztizálnak.

Kovács Kati kijelentette, hogy csak a versenyek végén nyilatkozik. Igaza van. A közmondások szerint is: Rövid beszéd, hosszú kolbász, az a jó; vagy: A beszéd megeszi a dolgot; vagy: Exigua his tribuenda fides, qui multa loquuntur – ahogy latin tanárnőnk Catót idézte. Sok beszédnek sok az alja.

Két magyar jegyüzért állítottak elő a kínai hatóságok. Sajnálom őket és magunkat is. Egy régi szakma „felvirágoztatásáért” Pekingbe kellett utazniuk. Bezzeg Puskásék idejében itthon is lehetett vállalni a veszélyt!