Félreértett javaslatok

A munkavállalókat, illetve a kis- és középvállalkozásokat képviselő szervezetek vélhetőleg félreértették az adótanácsadók által összeállított adómódosítási javaslatokat, vagy nem egészben, csak részenként értékelték őket – reagált Oszkó Péter, az anyagot öszszeállító egyik tanácsadó cég, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója.

Hasonlóan a munkavállalói érdekképviseletekhez, a kis- és középvállalkozásokat képviselő szervezetek tetszését sem nyerték el az adótanácsadók napokban ismertetett adómódosítási javaslatai, s bár egyes elemeivel egyetértenek, összességében elutasítják az anyagot.
Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója a távirati irodának hangsúlyozta, hogy az adótanácsadók kizárólag szakmai alapon állították össze adómódosító javaslataikat, amelynek fő célja a versenyképesség növelése és a gazdaság kifehérítése. Szerinte értelmezhetetlen az a kisvállalkozói kifogás, hogy a javaslatok alkalmazása rontana a kisebb méretű vállalkozások helyzetén, s nem értett egyet azzal a kifogással sem, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) 1950 forintról 8000 forintra történő emelése sújtaná ezeket a cégeket. Indoklásként kifejtette, hogy az eho megemelése fedezné részben a munkáltatói tb-járulékok csökkentése miatt kieső költségvetési bevételeket. Igaz, hogy a két intézkedés együttes hatása jelentősebb többletet hoz a minimálbér feletti keresetet biztosító foglalkoztatóknak, de nem ront a minimálbéres vállalkozások helyzetén sem. Elismerte, hogy azoknál a vállalkozásoknál, ahol tendenciózusan csak minimálbéren jelentenek be foglalkoztatottakat, az eho emelése szinte elviheti a tb-járulék csökkentésének köszönhető többletforrásokat, de – mint mondta – ezzel csak azoknak a vállalkozásoknak a versenyelőnye csökkenne, amelyek eddig, bár többet fizettek a munkavállalóknak, csak minimálbéren jelentették be őket.
Az adójóváírást illetően hangsúlyozta: egyetértenek azzal, hogy azoknak, akik valóban csak a minimálbér összegét keresik, valamiféle kompenzációt kell nyújtani, ennek kidolgozása nem az adótanácsadók feladata. Hozzátette: az adójóváírás rossz hatékonysággal működik, nem fenntartható, ki kell szűrni az adórendszerből a hatékonyság javítása és a feketegazdaság elleni törekvések érdekében. Az adójóváírás eltörlésének éppen az a célja, hogy azokat adóztassa jobban, akik nem a jövedelmi viszonyaiknak megfelelően viselik a közterheket.
Az áfakulcs 23 százalékra történő megemelését a munkavállalók határozottan elutasították, mondván, hogy ez leginkább az alacsony keresetűeket sújtja. Oszkó Péter ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakértői anyagban maguk is javasolták, hogy a 23 százalékos áfakulcs mellett bizonyos termékeknél kedvezményes kulcsokat alkalmazzon Magyarország. Végezetül a Pénzügyminisztériumnak arra a kritikájára, hogy a javaslatok megvalósítása jelentősen növelné az államháztartás hiányát, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója kijelentette: tudomásul kell végre venni, hogy a versenyképesség javításához csökkenteni kell a költségvetés kiadásait. Ennek kidolgozása azonban nem az adószakértők feladata. Hozzátette azt is, hogy a javaslatokat nem egy évre, hanem 2-4 éves megvalósítással tervezték.
A KPMG, a PricewaterhouseCoopers, az Ernst and Young és a Deloitte szakemberei által kidolgozott, a múlt héten nyilvánosságra hozott javaslat szerint egyebek között 23 százalékra nőne az áfa kulcsa, 8000 forintra az eho, 15 milliós éves jövedelemig húsz, azonfelül harminc százalék lenne az szja, megszűnne a különadó, s az önkormányzati reformmal egy időben az iparűzési adó. A javaslatot támogatja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Joint Venture Szövetség és a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága is.