Leáldozóban a time share-rel üzérkedők ideje, mivel az üdülési jogokat tisztességtelen módszerekkel elsózók komoly büntetésre számíthatnak a jövőben. Mint azzal már lapunk többször foglalkozott, egyre gyakoribb a csalódott üdülésijog-tulajdonos, akiket félrevezető módon vettek rá a vételre, s akik utólag szembesülnek azzal, hogy az általuk megvásárolt nyaraló egyáltalán nem volt olyan jó üzlet, mint ahogy azt hirdették. Nemcsak ezen a téren, hanem számos más esetben is pórul jár korunk fogyasztója, mivel a profitért zajló éles piaci versenyben a kereskedők nem riadnak vissza már a tisztességtelenség határait súroló módszerektől sem.
Szeptember elsején hazánkban is életbe lép az az egységes uniós irányelvre épülő törvény, amely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szól. A törvény egészen pontosan harmincegy olyan esetet sorol fel, amikor minden körülmények között szigorú számonkérésre számíthat egy vállalkozás. Az új fogyasztóvédelmi szabályok úgynevezett feketelistás esetei közé tartozik majd például az is, amikor a vásárlót megalapozatlan üzleti döntésre kényszerítik, magyarán: becsapják és félrevezetik. Feketelistás magatartásnak tart a jogszabály minden olyan becsalogató reklámozási módszert is, amely gyakorta előfordul a multinacionális kereskedelmi vállalatok körében. Így a jövőben, ha az akciós újságban meghirdetett termék a valóságban nem azon az áron vagy egyáltalán nem kapható a hirdető üzleteiben, esetleg ha félrevezetően hiányos a tájékoztatás, szigorúbb hatósági fellépés érte a „jutalom”.
Tilos lesz továbbá agresszíven befolyásolni a fogyasztó választását is, netán korlátozni őt a szabad döntés jogában, vagyis úgy rásózni egy terméket vagy szolgáltatást, hogy nincs tudatában annak minden részletéről. Így például akkor, amikor ingyenesnek tüntetnek fel egy szolgáltatást vagy terméket, miközben a valóságban annak járulékos költségei vannak – a hatóság azonnal lecsap.
Büntetendő lesz az a gyakorlat is, miszerint például egy biztonsági termékeket, köztük riasztóberendezéseket forgalmazó kereskedő a betöréses lopások olyan statisztikáját mutatja be, amely szerint a város adott része kivételesen nagy veszélynek van kitéve, holott ez egyáltalán nem igaz. Ezt nevezi a jogszabály rémületet keltő taktikának, s a fogyasztókra nézve ez ugyancsak tisztességtelen. Az új törvény azért született, hogy az uniós országok közös piacán a hatóságok és a piaci szereplők ugyanazon elvek mentén értelmezzék a kereskedelmi gyakorlatot. Szeptembertől tehát nem kell többé attól tartani, hogy más jogok illetik a fogyasztókat itthon, mint külföldön. A tisztességes kereskedők pedig főleg az egyszerűség előnyeit élvezhetik ősztől, hiszen huszonöt eltérő nemzeti szabálygyűjtemény helyett egyetlen, Európa egészére érvényes rendszert kell szem előtt tartaniuk.
A törvény által konkrétan felsorolt megtévesztő és agresszív esetekben ezentúl ugyanis nem lesz mód mérlegelni az elkövetett vétség súlyát. Három hatóság felügyeli majd ily módon a piacot: a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el, s a piaci versenyt nem érintő kérdésekben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is részt vehet. Ha a sérelmezett cég már a piaci versenyt is veszélyezteti, a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálódhat. A fogyasztóvédelmi törvény módosításával hazánkban felállítanak egy állami ügyfélszolgálatot is, amely fogadja a fogyasztói beadványokat, és továbbítja azokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Emellett az ügyfélszolgálat tájékoztatja majd a fogyasztókat arról is, mi a teendő, ha „becsapós helyzetbe” került.
origo.hu
Ukránbarát és bevándorláspárti paktumot kötött az Európai Néppárt és a baloldal – Magyar Péter és a Tisza Párt is jóváhagyta a megállapodást
