Megtette javaslatát a Magyar Energia Hivatal (MEH) az árszabályozó jogkörrel rendelkező minisztériumnak az októbertől esedékes újabb gázáremelés mértékéről. A Napi Gazdaság információi szerint 11 százalékos kisfogyasztói földgázáremelést tart indokoltnak a MEH. Ám mivel az utóbbi időben politikai okokból a szakminiszter rendre a javasoltnál alacsonyabb drágulást hagyott jóvá, így „szerényebb”, 9,9 százalékos emeléssel számolnak most is.
Szakértők szerint a majdnem tíznek mondható 9,9 százalékos gázáremelés garantált, kérdés, ezúttal lesz-e belőle 11 százalék. A MEH egyelőre titkolózik, a konkrét számot sem erősítette meg, igaz, nem is cáfolta. – A hivatal nem kommentálja a sajtóban megjelent 11 százalékos emelés hírét, de elküldtük az árváltoztatási javaslatot az energiaügyi minisztériumnak – közölte Vigassy Csaba MEH-szóvivő tegnap. Az emelés mértékéről még a kormány sem tud, ahogy azt Daróczi Dávid kormányszóvivő kijelentette, hivatkozva arra, hogy a drágulást (az egyébként a kormány tagjának számító) Szabó Pál közlekedési, hírközlési és energiaügyi szakminiszter dönti el és hirdeti ki.
A hatályos törvény szerint legkésőbb szeptember elsején ki kell derülni, hogy mennyivel nő a családok terhe októbertől.
Emlékezetes, az idén már háromszor volt gázáremelés.
*
Legutóbb a közüzemi lakossági földgázárak átlagosan 9,9 százalékkal emelkedtek július elsején, a közüzemi nem lakossági végfelhasználói átlagár pedig 7,7 százalékkal. Akkor a szakma mintegy 12,5 százalékos végfogyasztói áremelést tartott volna szükségesnek, ám politikai okokból a szakminiszter a „szerényebb” 9,9 százalékos emelést hagyta jóvá. A korábbi tájékoztatás szerint a július 1-jei drágulás egy átlagos (1660 köbméter éves fogyasztású), az ártámogatást igénybe nem vevő háztartásnak így is havonta mintegy 1540 forintos többletkiadást jelent.
Április elsején a lakosság számára 5,8, a nem lakossági fogyasztóknak pedig 5,2 százalékkal emelkedett a földgáz ára, bár akkor a Magyar Energia Hivatal is 13,5 százalékot tartott volna szükségesnek, amit a gazdasági tárca szakmailag nem is kifogásolt. Január elsején a lakossági földgázárak 5 százalékkal nőttek, míg a nem lakossági fogyasztók gáza 4,3 százalékkal lett drágább. Az érvényes árszabályozás szerint a földgáz ára kilenc hónapos késéssel követi a kőolaj világpiaci árának alakulását. Ez alapján a második negyedévben még hordónként 82 dolláros olajár alapján számolt a közüzemi nagykereskedő, az E.ON Földgáz Trade Zrt., a harmadik negyedévre pedig már 94 dollárral kalkuláltak. Október elsejétől viszont már a száz dollár feletti olajárhoz viszonyítva kell megállapítani a gáz árát, ami szakértők szerint ezúttal jócskán indokolja a tíz százalék feletti emelést.
A július elsejei 9,9 százalékos kisfogyasztói gázáremelés jelentősen elmaradt a piaci folyamatok által indokolttól, s a MEH által javasolt 13,5 százaléktól is, ezért az október elsején esedékes következő áremelésnek 10 százalék felettinek kell lennie – mondta a Napi Gazdaságnak Kutas István, az E.ON kommunikációs vezetője. A társaság felhívja a figyelmet arra is, hogy 2009 januárjára már 107 dollárral, vagyis 30 százalékkal magasabb olajárral számolnak, így januárban újabb tízszázalékos drágulásra kell számítani.
A földgázáremelés miatt augusztusban öt százalékkal nőtt a budapesti távfűtés díja is. Mivel a távhő előállítása a háztartások döntő többsége esetében földgázból történik, a gáz árának emelkedésével a távhő díjának újabb emelése is várható. – Mindez főként a lakótelepeken élőket érinti majd hátrányosan – jelentette ki tegnap László Tamás, a Fidesz szakpolitikusa. A Fidesz ezúttal azonnali döntést vár a kormánytól az ősszel várható gázáremelés hatásainak mérséklésére, ugyanis – utalva a kormányszóvivő kijelentésére – szerintük megdöbbentő, hogy a kormány nem hoz azonnali döntéseket ebben az ügyben. Mint László emlékeztetett, a szociális tarifáktól kezdve az adó- és áfacsökkentésen át sok olyan megoldás van, amellyel mérsékelni lehet az áremelkedést, hogy ennek hatásai ne zúduljanak akadálytalanul lakosságra.
Jelenleg még mindig 25 milliárd forint körüli az E.ON-nal szembeni, a szociálpolitikai szempontokból visszafogott áremelések miatt felhalmozódott tartozás, amelynek az árban történő kiegyenlítésére a gázpiac teljes megnyitásáig, vagyis 2009. július 1-jéig tett ígéretet a kormányzat.
Ukránbarát és bevándorláspárti paktumot kötött az Európai Néppárt és a baloldal – Magyar Péter és a Tisza Párt is jóváhagyta a megállapodást