Schmitt Pál ma aranyat adna

Schmitt Pál első bajnoki címünk reményében tegnap délután kilátogatott a birkózódöntőre, ennek apropóján kértünk tőle „negyedtávnál” rövid értékelést. A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke beszélgetésünk során merész jóslatra vállalkozott: kijelentette, hogy ma este ő adja majd át férfi párbajtőrcsapatunk tagjainak az első pekingi magyar aranyérmet. Sportéletünk hosszabb távú perspektíváit illetően azonban messze nem ennyire optimista.

Elnök úr, az olimpia előtt hat arany-, hat ezüst- és hat bronzérem megszerzésében bízott. Tartja még a tippjét?
– Még tartom, bár már egyre nehezebben. Öt olyan elsőséggel számoltam és számolok, amelyeket nevesíteni is tudok, egyet-egyet várok vívásban, öttusában és labdajátékban, kettőt kajak-kenuban. A hatodiknak kellene lennie a meglepetésgyőzelemnek, ezt arathatta volna például Fodor Zoli, de sajnos nem sikerült neki. Ettől persze még elismerés illeti, az ezüstje is nagyon szépen csillog.
– De akár az ő ezüstje, akár Cseh Lászlóé vagy Mincza Ildikó bronza meddig helyettesítheti az aranyak csillogását?
– A mieink derekasan készülnek és versenyeznek, és esélyeseink többsége az olimpia második hetében kerül sorra, úgyhogy nincs nálunk semmiféle pánikhangulat. Tudomásul kell vennünk, hogy az aranyak felét négy-öt sportnagyhatalom nyeri majd meg, nekünk pedig meg kell becsülnünk az ezüstöket, bronzokat, helyezéseket is. A mögöttünk hagyott öt nap erre mindenképpen megtanított bennünket.
– Csakhogy ezt a leckét valahogyan nem szívesen sajátítjuk el. Ön szerint kötelező?
– Amíg nálunk az állami költségvetés 0,2 százalékát szánják a sportra, és az össztámogatás anynyi, mint az angol evezős szövetségé egymagában, amíg az ország 450 általános iskolájában semmiféle tornaterem nincs, amíg tíz magyar gyerekből hat egyáltalán nem sportol, addig miben reménykedjünk? Nagyon örülök neki, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr személyesen látogatott el Pekingbe, így legalább tapasztalhatta, milyen létesítmények szükségesek egy olimpia megrendezéséhez. Más kérdés, hogy természetesen nem is az olimpiával kell kezdeni.
– Az 1996-os atlantai játékok előtt mindegyik éremből hetet várt – az aranyak és a medálok számát telibe is találta –, Peking előtt már csak három hatos szerepelt a kívánságlistáján. El tudja képzelni, hogy hatvan év múlva az utódja nulla-nulla-nullás tippel rukkoljon ki?
– Azért azt nehezen, de a jelek nem túl biztatók.
– Mégis arra kérjük, biztasson minket valamivel! Pekingben mikor születik meg az első magyar aranyérem?
– Hamarosan. Péntek este személyesen én adom át majd férfi párbajtőrcsapatunknak.