Szeptemberre elkészül az északi vasúti híd

Három hónap leforgása alatt lényegében lebontják, majd újraépítik az északi összekötő vasúti hidat a restaurálást végző konzorcium munkásai. A Duna felett Újpestet és Óbudát összekötő szerkezethez a II. világháborút követő újjáépítés óta nem nyúltak, noha az akkori helyreállítás csak ideiglenes volt, két évre szólt. A nettó 14 milliárd forintos beruházás után a korábbi húsz helyett nyolcvan kilométeres sebességgel haladhatnak át a vonatok.

Ha minden a tervek szerint halad, ősszel ismét vonatok közlekedhetnek az északi összekötő vasúti hídon, a MÁV-Start piros vonatai így már csak néhány hétig kényszerülnek a HÉV Kaszásdűlő és Margit híd közötti szakaszának használatára. A június 21-én életbe lépő kilencvennapos vágányzár alatt a Hídépítő Zrt. és a Közgép Zrt. alkotta Északi Híd 2005 Konzorcium munkatársai lényegében kicserélik a hidat: a II világháború utáni, ideiglenesnek – mindössze két évre – tervezett 700 méteres acélszerkezet helyére az elmúlt közel egy évben legyártott új hídelemek kerülnek. A vasúti szerelvények rendelkezésére továbbra is egy sínpár áll majd, ám nagy előrelépést jelent, hogy a korábbi húsz kilométeres óránkénti sebesség helyett akár nyolcvannal is mehetnek majd a szerelvények. Megmarad a gyalogos- és kerékpárút is, igaz, az északi – utóbbiak részére szánt – járda csak 2009 elejére készül el. – Ugyan a híd felújítása csak szűk három hónapot vesz igénybe, a munkálatok már jó egy esztendeje folynak. 2007 őszétől közel kétszáz munkás dolgozott az új elemek összeszerelésén, amiket most Csepelről úsztatunk fel Budapest északi Duna-szakaszára – tájékoztatta lapunkat Rapkay Kálmán, a Hídépítő Zrt. Dunahíd-igazgatója. Szavai szerint a híd terveinek áttanulmányozása után is kijutott a meglepetésekből, mivel ezeken nem voltak feltüntetve a világháború és a hidegháborús fenyegetettség miatt a pillérekben kialakított robbantóüregek. Ezek komoly műszaki gondot nem okoztak ugyan, de a kilencvennapos határidő tartása érdekében különleges technológiát kellett alkalmazni. A fő kihívást az acélszerkezet ki- és beemelése jelenti. Mint azt a szakember ismertette, a megfelelő alátámasztás után a régi, közel százméteres egységeket kettévágják, majd két úszódaru emeli a Duna vizén várakozó hajóra. Ezt követően az új, ötszáz tonnás, százméteres egység beemelése következik. A híd képe is megváltozik, a K-rácsozású acélszerkezetet a régire csak részben emlékeztető, hegesztett szerkezet váltja fel. Lényegi különbség, hogy – Rapkay tájékoztatása szerint – ezzel nem hét kétnyílású híd fogja összekapcsolni a két partot, hanem egy 700 méteres egység.
A főhíd rekonstrukciója mellett megújul a Váci út feletti 35 méteres acél s a 9 méteres vasbeton teknőhíd, valamint a 185 méter hosszú öbölági rácsos acélhíd is. – Az új szerkezet komfortosabb és csendesebb átkelést tesz majd lehetővé, mivel a sínek nem talpfákon, hanem egy tömör, hézag nélküli felületen futnak végig. A hídon áthaladó nagy feszültségű villanyvezeték és a gázcső is megújul, ezek a járda alatt kapnak helyet – részletezte a fejlesztéseket a szakember, hozzátéve: a több mint ötven évvel ezelőtti ideiglenes helyreállítás példáján is jól látszik, hogy a hídépítők munkája időtálló.
Az átkelésről egyébiránt a rekonstrukció ideje alatt sem kell lemondaniuk a gyalogosoknak és kerékpárosoknak, a BKV ugyanis egy korábban rendezvényhajóként működő vízibuszt állított forgalomba a célra. Ez az eddigi tapasztalatok szerint alacsony kihasználtsággal működik, valószínűleg azért, mert csak kevesen tudnak a lehetőségről. A Kerékagy internetes kerékpármagazin tapasztalatai szerint az állomásokat bárminemű tájékoztatás híján igen nehéz megtalálni. A hajó (Hableány) a Meder utca és a Római-part között ingázik, a felfelé 15, lefelé 8-10 perces hajókázásért összesen kétszáz forint a viteldíj. A nyilvánvaló ráfizetés lehet az oka, hogy a kezdetben 40 perces fordulókat 80 percesekre ritkították.