Végleg eltűnik a sarki fűszeres?

Vészharangot kongatnak a szakértők: immár biztos, hogy a közeljövőben tönkremennek a kis boltok, mivel egész egyszerűen kiszorítják őket a nemzetközi láncok a piacról. Egyes vélemények szerint a kicsik a globalizáció és az importdömping áldozatai, mert nálunk az alacsony színvonal és az olcsóság a nyerő.

Hamarosan becsukhatjuk a boltot, mert már nincs pénze az embereknek a minőségi árura, legfeljebb beszélgetni térnek be hozzánk, vagy egy-két napi cikkért, mint a tej vagy a friss kenyér – panaszolta tegnap lapunknak egy tipikus „sarki fűszerest” családi vállalkozásban működtető vidéki kereskedő. A neve elhallgatását kérő üzlettulajdonostól megtudtuk: amióta a városba települt a Tesco, illetve több külföldi diszkontlánc, mint a Lidl, a Penny Market vagy a Plus, azóta számottevően zuhant a helyiek forgalma, ami a vállalkozókat sújtó fizetnivalók és a példátlanul szigorú, bírságszemléletű hatósági ellenőrzések terhe mellett egyenes úton vezet a csődhöz. – Nem tudom, mi lesz ezután, a fiam az árubeszerző, a feleségem áll a pultban, jómagam pedig évtizedek óta vagyok kereskedő. Még messze a nyugdíj, így ha tönkremegyünk, veszélybe kerül a megélhetésünk – summázta a boltos.
Úgy tűnik, a hazai kereskedelem egyre rosszabb helyzete is segít abban, hogy hazánkban leáldozóban a kis boltok kora. Összesítve a statisztikákat és a szakértői elemzéseket, a PricewaterhouseCoopers (PwC) üzleti tanácsadói legfrissebb tanulmányukban szintén alátámasztják a vidéki kereskedő aggodalmát: a családi vállalkozásban, kis tőkeerővel működtetett sarki fűszeresek hamarosan végképp eltűnnek a magyar piacról. A Budapesti Corvinus Egyetemmel közösen készített elemzés rávilágít, hogy – figyelembe véve a GDP, az infláció, az árfolyamok alakulását, valamint a lakossági fogyasztás változását – a nemzetközi láncok további erősödése – immár egymás rovására is – egyértelműen kiszorítja a magyar piacról a hazaiakat. Ezt a statisztikák is igazolják: az úgynevezett együzletes vállalkozások a legnagyobb arányban a vegyes élelmiszer-kiskereskedelemből vonultak ki, számuk egy év alatt 1,8 ezerrel csökkent.
A multik már a közepes méretű, több egységgel rendelkező hálózatokat is veszélyeztetik itthon, amilyen például a magyar tulajdonú CBA, a Coop vagy a Reál láncok.
A jelentés szerint így az sem kizárt, hogy a leggyengébb vállalatok felvásárlás vagy felszámolás révén eltűnnek a piacról. Ugyanakkor, ha nem is szűnnek meg, de drasztikus leépítések mellett a városokból nagy eséllyel kivonulhatnak, úgy, hogy csak a legkiválóbb helyszíneket tartják meg.
Meglehetősen egyszerű, ám annál szívszorítóbb képet festenek az elemzők a magyar lakosság vásárlási szokásairól. Mivel a háztartások mára kifulladtak anyagilag, sőt egyre többen alig teljesíthető tartozásokat görgetnek maguk előtt, emiatt az elsődleges szempont a bolt kiválasztásánál az olcsóság lett. Az árérzékeny magyar piacon mostanra a diszkontok vannak előnyben, azzal együtt is, hogy szolgáltatásuk jellemzően nagyon alacsony színvonalú. A PwC gyűjtése alapján a diszkontokat minden esetben a nagyon alacsony árak, a magyar termékek kisebb aránya, ugyanakkor a saját márkás importtermékek túlsúlya és kisszámú kiszolgáló személyzet jellemzi. A gyengülő gazdasági környezetben a szakértők szerint az is várható, hogy a multiláncok is egyre inkább átveszik a diszkontok vonásait, hogy mind több akcióvadász vevőt nyerjenek maguknak.

Dagad a kassza. A magyar piacon tapasztalt csökkenő vásárlóerő ellenére is nőtt a második negyedévben a belga Delhaize szupermarket-hálózat adózott eredménye 81 százalékkal – tudatta az MTI. A Delhaize adózott eredménye – az egy évvel korábbi 63 millióról – 113,8 millió euróra emelkedett június végéig. A csoporthoz hazánkban a héttagú Cora, a 123 egységet számláló Match és a 74 üzlettel rendelkező Profi tartozik, amelyek összes forgalma 2007-ben mintegy 220 milliárd forint volt, valamivel több az előző évinél.