Néhány nagyobb rendezvényen kívül egész nyáron pangott a turisztikai főszezon, így az augusztus 20-ával lezárult időszak szinte biztos, hogy veszteséget termelt a hazai idegenforgalomnak. Bár a hivatalos összesítő statisztikák még csak ezután készülnek, az időközben megjelent adatok és a szolgáltatók jelzései alapján nem túl kedvező kép rajzolódik ki erre az évre.
A Balatonon, de az ország más turisztikailag látogatottabb területein is panaszkodnak a magánszállás-adók és a nagyobb szállodák: jóval kevesebb vendég érkezett az idén, mint amire számítottak.
*
A legfájóbb mind közül az osztrák és német turisták elmaradása, a korábbi években legnagyobb arányban jelen levő nyugati szomszédaink száma ugyanis ezúttal 16–20 százalékkal csökkent. Megérzik ezt az Alföldön is, egy soltvadkerti panziótulajdonos lapunknak elpanaszolta: a korábban népszerű helyi tónál az idén csupán elvétve akadtak külföldi vendégek, jóformán csak azok jöttek ide pihenni, akiknek saját nyaralójuk van a közelben. Emiatt a helyi szolgáltatók a tavalyinál jóval kevesebb bevétellel számolhattak a nyáron, miként az ország más pontjain is hasonló okból karcsúsodott a vállalkozások büdzséje. A gondot tetézi, hogy az ágazat egyöntetű véleménye szerint a túlzott vállalkozói elvonások most már komolyan veszélyeztetik hazánk versenyképességét. Holott a turizmus a magyar gazdaság egyik húzóágazata (lehetne), mivel a GDP közel tíz százalékát produkálja évente, s hazánk devizabevételeiben is jelentős szerepet játszik.
A havonta megjelenő statisztikai jelentések szerint viszont az infláció és más naptári hatás nélkül számolt szálláshelybevételek az idén a 2006-os szintet sem érik el, a vendéglők forgalma pedig még a tavalyi veszteséges szintet is alulmúlta. A lapunk által megkérdezett balatoni vendéglátók szerint kevés volt a három nyári hónap arra, hogy a felhalmozott veszteségeket ledolgozzák, főként, hogy a magasba szökő vállalkozói költségeket már képtelenség és nagyon kockázatos is kiporciózni a hébe-hóba betérő vendég tányérjára.
A szállodáknak az Európa-szerte magasnak számító húszszázalékos forgalmi adó, a megnövekedett rezsi-, üzemanyag- és alapanyagköltségek okoznak egyre nagyobb gondot, míg a vendéglátásban – amely köztudottan magas élőmunka-igényes ágazat – a horribilis bérterhekre panaszkodnak. Ráadásul az április óta erős forint sem tett jót a beutazó turizmusnak – csak az ebből fakadó árfolyamveszteséget 8-10 milliárd forintra becsülik.
A hazai turizmust az is térdre kényszerítette, hogy mostanra érezhetően elfogyott a magyarok pénze, s a hitelekkel terhelt családi kasszából sokaknak nem futja nyári pihenésre. Az idén kevesebb időt töltöttünk el a honi nyaralóhelyeken, mint egy évvel ezelőtt, s a felmérések szerint a háztartások több mint fele anyagi okok miatt egyáltalán nem is indult útnak. Mindez annak fényében alakult így, hogy a főszezonban egy átlagos strandolással eltöltött nap belépővel, büfélátogatással átlagosan 5-7 ezer forintjába került egy családnak. Nem szárnyalt tehát az idén a hazai turistaforgalom, legfeljebb az adó- és járulékkedvezményekkel népszerűsített üdülési csekknek köszönhetően volt némi mozgás. Ám a készpénz-helyettesítő bónt sokan inkább már a megélhetéshez szükséges szolgáltatásokra (gyógyszolgáltatások, biztosítás, távolsági utazás) használják fel, nem nyaralásra.
Nem kényeztették el a turisták az utazási irodákat sem ebben a szezonban, mert a legnépszerűbb utak a százezer forint körüli tengerparti kiruccanások voltak hazai körökben, azonban ezt a tavalyinál jóval korábban meghirdetett akciók, önköltségi ár alatt eladott utak és éles piaci verseny kísérte.
origo.hu
Hogyan lett az energiából fegyver a nagyhatalmak kezében?
