A KDNP radikális nyugdíjreformja

Az Országgyűlés elé viszi a KDNP nyugdíjreform-javaslatát, amellyel szerintük egy igazságosabb rendszert lehetne létrehozni Magyarországon. Eszerint mindenki befizetései arányában részesülne az állami nyugdíjalapból, de létezne egy alapnyugdíj is, ami hetven év fölött mindenkinek járna.

Túl kell lépnünk a politikai vita sáncain, és a szakmának kell konszenzusra jutnia – hangsúlyozta a KDNP elnöke. Semjén Zsolt a Barankovics István Alapítvány által kidolgozott nyugdíjreform-javaslatról elmondta: a jelenleginél igazságosabb, fenntarthatóbb nyugdíjrendszer kialakítása a cél. A politikus mellett a „Van megoldás” című reform két szerzője is felszólalt, akik kifejtették: a kodifikált törvénytervezet részben a svéd módszert veszi át, amelyben az öregségi nyugdíj alapjául az úgynevezett egyéni számlás (NDC) rendszer szolgál. Eszerint a befizetett járulékokat évente kamatoztatják, nyugdíjba vonuláskor pedig életjáradékra váltják, és azt évente indexálják. – Ez a szisztéma lényegében azonos a magánnyugdíjpénztárakéval azzal a különbséggel, hogy ez nem mehet csődbe – magyarázta Mészáros József, az alapítvány kuratóriumának elnöke, hozzátéve: olyan ez, mintha az állam lenne a magánnyugdíjpénztár. Mészáros fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy az elesettek segítése érdekében 70 éves kortól bevezetnék az állampolgári alapnyugdíjat, hogy idős korára senki ne maradjon ellátás nélkül. A szakember azt is nyomatékosította: a nyugdíjrendszer kérdése túl komoly ahhoz, hogy ötletrohamot lehessen tartani.
Gál Róbert Iván közgazdász-szociológus a javaslat kapcsán kitért arra: bár sokat hallani összeomlással fenyegető nyugdíjrendszerről, ezek a rendszerek soha nem omlanak össze, ám lehetnek igazságtalanok. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a rendszer az elmúlt években egy kivétellel (1997) mindig negatív eredménnyel zárt. Szóba került az is, hogy mivel a rendszer tolja maga előtt az adósságait, a kormány olyan lépéseket tesz, mint a 2008-tól nyugdíjba vonulók új számítási módszere, ami nyolcszázalékos nyugdíjcsökkenéssel járt.
Az alapítvány javaslata nem igényel forrásráfordítást, a tervezett rendszer pedig azokat jutalmazza, akik a közösség érdekében tesznek erőfeszítéseket. Az elképzelés két fő pillére, hogy a nyugdíjrendszert érintő jogszabályokat csak úgy lehetne módosítani, ha azokat az egymást követő két parlamenti ciklusban a képviselők jóváhagynák, illetve létrehoznának egy társadalombiztosítási tanácsot. Ennek feladata lenne a korhatár felülvizsgálata és meghatározása is.