Ámokfutás

Mind többet és többet hallani Helmeczy László köz- és váltóügyvéd dolgairól. Legutóbb arról számolt be, hogy a közelmúltban többször is feltörték a lakását, az irodáját, az autóját, hogy iratokat vigyenek el tőle. Ilyen korábban nem volt, jegyezte meg. Előzőleg a kilencvenes évek elején loptak el tőle egy Mercedest, de azt is visszaadták néhány nap múlva a tolvajok. Helmeczy szerint azért, mert néhány évtizedes büntetővédői munkája valamiféle tiszteletet ébresztett a bűnözőkben.
Világos. Valamelyik tájékozatlan haramia ellopta tőle az autót, aztán a keresztapának bedagadt a feje, amikor megtudta, hogy az ő jótevőjüké, s postafordultával már ment is vissza a kocsi Helmeczyhez.
Hogy van-e az ilyesminek köze ahhoz, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara még nem kereste meg Helmeczy doktort, holott állítólag fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene, én nem tudom. Az biztos, hogy Helmeczy helyzete, hozzáállása, aurája átlagon felüli. Miközben szorul a hurok a nyakán, ő nem magyarázkodik, ellenben magasröptű nyilatkozatokat ad ki azzal kapcsolatban, hogyan és miképpen fog leszámolni az ellene vétkezőkkel. Nem lennék meglepve, ha a felkapott köz- és váltóügyvéd hamarosan a kamarát citálná a vádlottak padjára. Persze majd csak akkor, ha már lerendezte a Hír TV, illetve a Magyar Nemzet ellen folytatott heroikus csatáit.